Az önkormányzatok helyzetét értékelték a magyar polgármesterek világtalálkozóján Gödöllőn

Az önkormányzatok jelene és jövője volt a magyar polgármesterek 11. világtalálkozójának központi témája Gödöllőn. A Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) által szervezett kétnapos esemény nyitónapján adták át a Polgármesteri Ezüstlánc és a Polgármesteri Arany Pecsétgyűrű díjakat. 

A kétévenként megrendezendő találkozó kiemelt témakörei között szerepelt az állam és az önkormányzatok feladatmegosztása, a vidékfejlesztés, a környezetvédelem, a határ menti és a határon átnyúló együttműködések. 
Gémesi György, a MÖSZ elnöke, Gödöllő polgármestere (Gödöllői Lokálpatrióta Klub - GLK) a Gödöllői Királyi Kastélyban tartott esemény megnyitóján a mintegy négyszáz résztvevő előtt emlékeztetett arra: a szakmai munkán túl a találkozó jelentősége és üzenete a határon inneni és határon túli magyarok összetartozás. Az 1996-os első világtalálkozó óta fontosnak tartják az önkormányzati szintű szakmai és a testvértelepülési kapcsolatokat.
Frank Spengler, a Konrad Adenauer Alapítvány magyarországi képviseletének vezetője köszöntőjében üdvözölte, hogy a találkozó egyik kiemelt témája a fenntarthatóság és a klímaváltozás. A fenntartható fejlődés közös stratégiájának kidolgozásában az önkormányzatoknak kiemelt szerepük van. 
A városok és az önkormányzatok különös felelősséggel tartoznak azért, hogy fejlesszék a területükön élő emberek életminőségét, és azt a jövő nemzedékei számára is megőrizzék. "Éppen a keresztény beállítottságú Európa az, amely kiemelt felelősséggel tartozik azért, hogy síkra szálljon az isteni teremtés megőrzéséért". 
Dukai Miklós, a Belügyminisztérium (BM) önkormányzati helyettes államtitkára előadásában egyebek mellett arra hívta fel a figyelmet, hogy az önkormányzati rendszer reformjában 2015 a "finomhangolás" éve volt. Szólt arról, hogy a helyi önkormányzatok finanszírozásában kardinális változások nem várhatók, és jelezte azt is, hogy a BM a maga eszközeivel segítséget kíván nyújtani az önkormányzati munkához.  
A kormány elkötelezett az önkormányzati autonómia, a helyi közügyek mind magasabb szintű ellátása iránt.
Az állam és az önkormányzatok feladatmegosztásáról és a tervezett változásokról szóló panelbeszélgetésen Répássy Róbert, az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának fideszes alelnöke az új önkormányzati törvénnyel kapcsolatban azt mondta, hogy a kritikák leginkább az eszközöket érintették és nem a célokat. Felidézte: a törvényhozó célja volt az állam és az önkormányzati feladatok újragondolása, világos szétválasztása, az önkormányzatok biztonságos feladatellátása, az eladósodás folyamatának megállítása. 
Az intézményfenntartással kapcsolatban Répássy Róbert hangsúlyozta, nem minőségi szempont, hogy önkormányzati vagy állami fenntartású egy intézmény, "nem a fenntartó személye határozza meg a minőséget".
Bárándy Gergely, az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának szocialista alelnöke a beszélgetés során úgy fogalmazott, "a kormánynak az elmúlt hat évben szinte pavlovi reflexe volt a centralizáció", nemcsak az önkormányzatok, hanem sok más független intézményrendszer vonatkozásában is. A politikus szerint "a törvényalkotó motivációja nem volt más, mint mindent, amit lehet, az állami szféra alá rendezni".
Répássy Róbert a centralizáció kérdésére reagálva azt mondta, "az államigazgatás olyan professzionális tevékenység, ahol inkább előnyös a centralizáció, mintsem káros", és hozzátette, hogy szerinte ugyanez igaz az egészségügyi szolgáltatásokra. Megerősítette: a centralizációt nem tartja bűnös dolognak, az professzionális tevékenységre utal.
A találkozón felszólalt Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának, az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsának elnöke is, aki a romániai önkormányzati választásokról szólva kiemelte: erősödött a magyarság jelenléte az erdélyi önkormányzatokban, "ami komoly alkupozíciót is adott". 
Nagyváradon kívül Erdélyben mindenhol meghatározó erővé vált az RMDSZ, s ez nagyon komoly lehetőség arra, hogy erősítsék a testvértelepülési kapcsolatokat. Borboly Csaba egyúttal szorgalmazta a magyar-magyar gazdasági együttműködéseket, a közös befektetéseket, mert - mint mondta - ma a magyarországi vállalkozások előtt komoly lehetőségek állnak. 
Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára a vidékfejlesztési programmal kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, ma nem tudni, milyen lehetőségek lesznek 2020 után, ezért ennek megalkotásakor fontos szempont volt, hogy komoly fejlesztéseket lehessen megvalósítani ezekből a pénzekből, mert talán ez az utolsó lehetőség, 
Gyuricza Csaba, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) elnöke arra emlékeztetett, hogy a vidékfejlesztési program elsősorban az agrárgazdaság élénkítését szolgálja, és a korábbiakhoz képest kisebb a mozgástér az önkormányzatok számára. 

A Polgármesteri Ezüstlánc díjt az idén Sütő Lajos, Beregújfalu (Kárpátalja) és Tilhof István, Mátyásdomb polgármestere kapta, míg a Polgármesteri Arany Pecsétgyűrű díjjal Beszkid Andor (Rimóc) és Kecze István (Kisújszállás) munkáját ismerték el. A díjakban évente azok a hazai és határon túli magyar polgármesterek részesülnek, akik nagyban hozzájárulnak a magyar önkormányzatiság fejlesztéséhez.     
A magyar polgármesterek világtalálkozója szombaton szakmai előadásokkal folytatódott, a program este a magyar szabadság napja alkalmából ünnepi szabadtéri műsorral zárult. 

forrás: mti / godollo.hu

Galéria