Az EU-ban az élelmiszerek 20 százaléka a szemétben végzi, a világ teljes élelmiszertermelésének mintegy harmada pocsékba megy.
Bár például Franciaországban a nagyáruházaknál a kimaradt élelmiszerekhez ingyen hozzá lehet jutni a rászorulóknak, világszerte még mindig irdatlan mennyiségű étel megy kárba. Az Európai Parlament környezetvédelmi szakbizottságának adatai szerint az ételpazarlás és hulladék évente globálisan 940 milliárd dollárnyi gazdasági kárt okoz. A bizottság horvát tagja, Biljana Borzan egy interjúban arról számolt be, hogy a világ teljes élelmiszertermelésének mintegy harmada pocsékba megy. Csak az EU-ban évente 88 millió tonna, vagyis fejenként 173 kilogramm ételhulladék termelődik. Miközben az EU-ban az élelmiszerek 20 százaléka a szemétben végzi, mintegy 55 millió ember számára probléma, hogy minden másnap megfelelő élelemhez jusson.
A szakbizottság emiatt most egy jelentést készített arról, hogyan lehet csökkenteni az ételhulladék mennyiségét. „Az ételpazarlás és hulladék évente globálisan 940 milliárd dollárnyi gazdasági kárt okoz, aminek egyik következménye, hogy nagyon sokan nem jutnak megfelelő élelemhez” – fogalmazott a politikus. „Emellett az elpazarolt élelmiszer előállításához értékes erőforrásokat használnak fel.” A szakértők szerint, ha a fejlett országokban a fogyasztás fázisában 30 százalékkal csökkenteni tudnánk az ételhulladék mennyiségét, azzal 2030-ra mintegy 400 ezer négyzetkilométer termőföldet takarítanánk meg.
Világszinten eltérő, hogy a folyamat melyik fázisában keletkezik a hulladék, mikor megy kárba az élelmiszer. Az iparosodott országokban leginkább az utolsó fázisban, az eladás és a fogyasztás során. A fejlődő országokban azonban inkább a termelés első fázisában, aminek okai főként a fejlett mezőgazdasági technikák, szállítmányozás, infrastruktúra és tárolási lehetőségek hiánya.
A becslések szerint az ételhulladék 53 százaléka a háztartásokban keletkezik, ezért a tájékoztatás és oktatás ezen a téren elképesztően fontos azért, hogy csökkenjen ez az arány.
Meg kell tervezni a bevásárlást, nem szabad felesleges dolgokat venni, az új dolgokat hátra kell tenni a hűtőpolcon és fel kell használni, vagy le kell fagyasztani, ami megmaradt.
Csupán az európaiak fele tudja, hogy mi a különbség a „felhasználható” és a „minőségét megőrzi” jelölések és dátumok között: ne dobjuk ki azonnal az ételeket a „minőségét megőrzi” dátum lejártakor, hiszen még ezután is használhatóak, néha hetekig is.
A bizottsági taggal készített interjút a kamaraonline.hu ebben a cikkben közölte.