A helyzet odáig romlott a bűnügyi hírekben folyamatosan szereplő területen, hogy az érintett ingatlanok megvásárlásában és lebontásában látja a kiutat a politikus.
„A köznyelv gettónak nevezi, de azt gondolom, hogy helyesebb szegregátumnak nevezni azt a két lakóépületet, ami a Hős utcában áll Kőbányán” - fogalmazott Kőbánya polgármestere, Kovács Róbert az InfoRádiónak adott interjúban. A napokban több újság, köztük a Blikk, az NL Café és a 24.hu is beszámolt a Hős utcában kialakult droghelyzet híreiről, utóbbi lap terjedelmes riportot is közölt a Stadionok környékét rettegésben tartó fiatalokról.
Az InfóRádió interjújából is az derül ki, hogy a Hungária körút közelében lévő telep lakói az egész környék járókelőiben félelmet keltenek. Az 1-es villamos peronján és a Stadionok metrómegállónál vásárolnak, illetve használnak kábítószert, köztük egy új típusú drogot, amitől a közelmúltban néhány napon belül 21-en lettek rosszul.
Távolabbi területekről is idejárnak drogért
Kovács Róbert szavaiból kiderült, az itt lévő, alacsony komfortfokozatú 300 lakásnak a felét a korábbi önkormányzat értékesítette, a maradék lakásokba pedig nehezebb sorsú, problémás családokat telepített. „Alacsony az iskolázottság szintje, magas a munkanélküliség aránya, és nyilván minden ilyen szegregátum elindul egy úton, ami nem felfelé vezet” – mondta a polgármester. Jelezte, nagyon rossz minőségű, alacsony árú kábítószereket terjesztenek ezen a területen, amiért már távolabbi területekről is idejárnak.
A polgármester szerint a helyzet megoldásához a Hős utca érintett épületeit le kell bontani, hogy megszűnjenek a szegregátumok, ám ez jogi és anyagi nehézségekbe is ütközik. „A magántulajdonban lévő lakások sokaságával nehéz mit kezdeni, illetve a tulajdonosok által felhalmozott több mint száz millió forintos tartozásállománnyal is.”
Több milliárd kellene, de megéri
A politikus nem lát más megoldást, mint egy olyan pályázati lehetőséget, akár állami támogatást, ami lehetővé tenné azt, hogy ezt a szegregátumot közös erővel felszámolják. „Mivel 150 lakásban lakik magántulajdonos, akiket ki kell váltanunk, több milliárdos összegre lenne szükség. Nyilván az ingatlan önmagában nem ér ennyit, de a probléma kezelése mindenképpen. Ráadásul a lakótelep olyan helyen fekszik, ami hasznosítható lenne az állam számára is.”
A teljes interjú itt olvasható.