A jelenség akkor se igazán érthető, ha elolvassuk a részleteket.
Egyre jobban terjedő szokásként mutatja be terjedelmes cikkében az online zsákbamacskát az Origo. A mystery boxok, azaz a meglepetésdobozok párszáz forintért és több millió forintért egyaránt rendelhetők.
A közös bennük az, hogy semmi sem garantálja, hogy a dobozban talált áru köszönőviszonyban van az érte kiadott pénzzel.
Az Origo összeállítása szerint előzetesen általában csak nagyon kevés dolog sejthető a doboz tartalmáról, de az is gyakori, hogy semmilyen infót nem adnak meg róla. Ugyanakkor az elemzésből az derül ki, hogy többnyire jóval kevesebbet kap a vásárló, mint amennyit a pénze ér.
A Buzzfeed újságírója például rendelt 15, 50 és 100 dollárért is mystery boxot, hogy kiderítse, mekkora átverés a dolog.
A 15 dolláros dobozban egy törött iPhone volt, az 50 és 100 dolláros dobozban javarészt értéktelen vagy használt cuccok.
Mindezek mellett hogyan lehet annyira népszerű a módszer, hogy képes hódítani? Ítélkezés helyett a választ inkább az olvasóra bízzuk, akár az eredi cikk átböngészése is segíthet ebben.
Bár harminchárom évet töltött el egy munkahelyen és nem gondolkodott a váltáson, a Paks II. projekt mégis elcsábította Bohus Róbertet, aki úgy gondolja: ennek a beruházásnak olyan nívója, hírneve van, amiért érdemes volt ezt a lépést megtenni. A cég programelem-felelőse tapasztalt projektmenedzserként került márciusban a két új blokk létesítését koordináló társasághoz.