Erre a kérdésre keresték a választ legújabb kutatásukban az ELTE és az Állatorvostudományi Egyetem kutatói.
Megdőlt a hipotézis, miszerint a zebrák testét hűtik a csíkjaik – áll az ELTE keddi közleményében. A zebrák csíkos mintázatának funkciója.Charles Darwin és Alfred Russel Wallace 1870-es évekbeli híres vitája óta foglalkoztatja a kutatókat.
Sokáig azt feltételezték, hogy napsütésben a zebracsíkok fölött periodikus légörvények alakulnak ki a fekete és fehér csíkok eltérő hőmérséklete miatt, melyek hűtő hatást gyakorolnak. Az ELTE Természettudományi Kar (Horváth Gábor, Jánosi Imre, Pereszlényi Ádám, Száz Dénes, Barta András), az Állatorvostudományi Egyetem (Gerics Balázs) és a svéd Lundi Egyetem (Susanne Akesson) kutatói tesztelték, majd a Scientific Reports folyóiratban megjelent cikkükben cáfolták, hogy a zebracsíkoknak hűtő hatása lenne.
A közlemény szerint a zebracsíkok rejtélyes szerepére felállított 18 hipotézis négy csoportba sorolható: a ragadozók elleni vizuális védelem, a szociális kölcsönhatások elősegítése, a vérszívó rovarok (cecelegyek és bögölyök) elleni vizuális védelem és a testhőmérséklet szabályozása hűtés által. 2012-ben Horváth Gábor és kollégái magyarországi terepkísérletekkel már igazolták, hogy a zebracsíkok védenek a vérszívó bögölyök ellen, mivel a csíkos vagy foltos mintázatok vizuálisan kevésbé vonzóak e rovarok számára, mint az egységes színűek.
2016 és 2017 nyarán egy gödi lovas tanyán folytatott több hónapos terepkísérletet Horváth Gábor és kutatócsoportja, mely során a lovak, szarvasmarhák és zebrák testének termodinamikai modelljeit vizsgálták. Vízzel töltött fémhordókat vontak be fekete, fehér és szürke lovak és szarvasmarhák kikészített bőrével, valamint egy-egy mesterséges (fekete és fehér marhabőrcsíkokból összevart) csíkos és valódi zebrabőrrel.
E hordókat a nyári hónapokban árnyékmentes területre helyezték, miközben a hordók vizének maghőmérsékletét folyamatosan mérték digitális hőmérőkkel. Regisztrálták továbbá a napsütötte hordókat borító bőrök fényvisszaverési spektrumát, egy hőkamerával pedig e bőrök hőmérsékletének napközbeni változását is rögzítették. Mindeközben egy automatikus meteorológiai állomás 5 percenként folyamatosan regisztrálta a léghőmérsékletet, a szélsebességet és a csapadékmennyiséget.
A terepi mérési eredmények kiértékelése után kiderült, hogy mindig a fekete bőrrel burkolt hordó maghőmérséklete volt a legmagasabb, a fehér bőrrel borított hordóé a legalacsonyabb, a homogén szürke és zebracsíkos hordók maghőmérséklete pedig e két szélsőérték közé esett.
A zebracsíkok hűtő hatásáról folytatott régi polémiát az az eredmény döntötte el, hogy a zebracsíkos és a szürke hordók maghőmérsékletei között nem volt szignifikáns különbség, függetlenül a léghőmérséklettől és szélsebességtől. A szürke hordók megközelítően ugyanannyi napfényt nyeltek el, mint a csíkos hordók. Ha tehát a feltételezett konvektív légörvények bizonyos meteorológiai viszonyok között ki is alakulnak a zebracsíkok fölött, ezen örvények hűtő hatása minimális és nem képes kompenzálni (hűteni) a zebrabőr fekete csíkjainak nagy fényelnyeléséből eredő melegítő hatását.