A magyar miniszterelnök kijelentése a kétszáz évvel ezelőtt összeeszkábált finnugor származáselmélet végét jelentheti.
Orbán Viktor részt vett a türknyelvű államok együttműködési tanácsának VI. ülésén a kirgizisztáni Csolpon-Atában hétfőn. A magyar kormányfő többek közt azt hangsúlyozta, hogy Magyarország a modern világban is megőrzi nyelvét, kultúráját, hagyományait, tiszteli, ápolja türk gyökereit.
„A magyarok Attila kései leszármazottainak tekintik magukat, a hun-türk eredet alapján állnak, nyelvük a türk nyelvekkel áll rokonságban”
- fűzte hozzá.
A kormányfő további beszédében egyértelművé tette a türk népek felé nyitást Magyarország részéről. Többek közt arról is beszélt, hogy hazánk 2014 óta megfigyelő a türk nyelvű államok parlamenti közgyűlésének munkájában, 2017-ben pedig csatlakozási kérelmet nyújtott be a nemzetközi türk akadémiához.
A hétfői nyilatkozat jelentőségét az adja, hogy a tankönyveinkben jelenleg is a 19. században a habsburgok által kezdeményezett finnugor elmélet alapozza meg a magyar emberek származástudatát. Ezzel szemben, ahogy azt Szántai Lajos nemrég megjelent hangoskönyvét bemutatva is jeleztük, egészen a 19. századig a magyarság öntudata homlokegyenest mást mutatott.
Költőink, királyaink, történetíróink, történelmi személyiségeink (mondáink és meséink üzeneteivel egybevágóan) évszázadokon át kivétel nélkül tudták és hangoztatták a szkíta-hun-magyar folytonosságot.
A balesetveszélyt csökkenti, a tartósságot növeli a szalagkorlátokat leváltó új elválasztás által az MKIF.