Szántai Lajos 18 részes hangoskönyve egy zseniális húzással mutatja be a magyar történelmet: nem koncepciókat ütköztet, egyszerűen csak összegyűjti, mit vallottak magukról a magyarok.
„A mindenséggel mérd magad!” címmel 18 részből álló hangoskönyv jelent meg a magyar történelemről. A kiadványról Szántai Lajos művelődéstörténész az M1 aktuális csatorna műsorában számolt be a könyv szerzőjeként.
„A hangoskönyv dióhéjban tálalja a magyar történelmet egészen a kezdetektől napjainkig" - fogalmozott a szerző. „Nem történelmi koncepciókat akar közelíteni, hanem összefoglalja, hogy mit vallottak magukról a magyarok.
Éppen ezért Nimród király és fiai, Hunor és Magor történetéből indul ki.”
A művelődéskutató azt is kifejtette, hogy a magyarságnak viszonylag jól dokumentált történelme van. Ebből a szempontból az európai népek közösségében elsők között szerepel Magyarország.
A szerző a könyvvel azonos című tavalyi előadásában egy példát is szolgáltat arra, hogy mit vallottak magukról a magyarok. Janus Pannonius, az első név szerint ismert magyar költő az Árvíz című versében így fogalmaz: „Sőt, ha mi hunok…” Ez egyáltalán nem példa nélküli, hiszen hosszú évszázadokon át a legkülönfélébb hazai (legjelesebb példája a Képes Krónika) és külföldi történelmi forrásokban a magyarokat rendre szkíta és hun utódként, illetve szkítákként és hunokként is emlegetik. Emellett a magyar királyok és történelmi tetteket végrehajtó vezetőink (többek közt Rákóczi Ferenc és Mátyás király) is rendre erre a származási vonalra hivatkoztak.
Szántai Lajos az előadásában arra is felhívta a figyelmet, a magyarság legnagyobb költőinek (akár Petőfi, Arany vagy Vörösmarty esetében is) verseiből is rendre kiviláglik, hogy ugyanezen a történelmi állásponton voltak.
„Ők pedig nem egy krónikából szedték a szkíta és a hun eredetünket, hanem az egész nemzetet ez az identitástudat hatotta át évezredeken keresztül!”
- hangsúlyozta Szántai Lajos.