A megemlékezést szombaton, ökumenikus ünnepi rendezvény keretében, a kerepesi Szent Anna templomban tartották.
Franka Tibor (Összefogás Kerepesért Egyesület, ÖKE) polgármester fontos üzenetnek nevezte, hogy az ünnepi eseményen a katolikus, református, unitárius, evangélikus egyház képviselői együtt vannak jelen. Szólt arról is, hogy Kerepesen ezentúl minden év június 30-a a keresztény üldözöttek emléknapja lesz.
Bölcskei Gusztáv, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem rektora a reformáció és Szabó Magda kapcsolatáról szólva egyebek mellett arról beszélt: ízig-vérig író, és mélyen gondolkodó, mélyen hívő ember volt. Szabálytalan keresztény volt - ő maga is így nevezte magát, de szabálytalan kereszténynek csak annak szabad lenni, aki az összes szabályt tudja, és az összes szabályt betartja - fogalmazott.
Fabiny Tamás, az Északi Evangélikus Egyházkerület püspöke arra hívta fel a figyelmet, Luther az irgalmas Istent, a kegyelmes Istent kereste, ez volt személyes hitének kérdése, de fontos volt számára a közélet is, hiszen egész kontinenst próbált megváltoztatni és változtatott meg. A személyes hit és a társadalmi elköteleződés Szabó Magdánál is jelen volt, akinél a személyes hit egyszerre volt református hit és ökumenikus meggyőződés, társadalmi elköteleződése pedig a magyarság vállalása volt - hangoztatta a püspök.
Az ünnepi megemlékezésen a keresztény egyházak zenei műveiből hangzottak el darabok a Baptista Központi Énekkar és a Kerepesi Forrás Kórus előadásban, Oláh Gábor karnagy vezényletével.
Luther Márton Ágoston-rendi német szerzetes, teológus 1517. október 31-én függesztette ki az egyházi megújulást követelő reformtéziseit a wittenbergi vártemplom kapujára, ettől a naptól számítjuk a reformáció kezdetét. A reformáció emlékévében csaknem négyszáz programot tartanak szerte a Kárpát-medencében.
Szabó Magda száz éve Debrecenben született, a Kossuth-díjas írónő tíz éve halt meg a Pest megyei Kerepesen. 2017-ben a centenáriumi év kapcsán számos rendezvényt tartanak a településen, ahol könyvtár viseli a nevét.