A Kopaszi-gát szomszédságában épülő új városnegyed minden irodaháza és lakóépülete megtervezésére külön építészt kérnek fel, miközben nagy hangsúlyt helyeznek az 53 hektáros projekt városrendezési tervének betartására is. Interjú.
Daruk erdeje nőtt ki az elmúlt években Budapesten az aszfaltból, a fejlődő város épülő irodái és lakóparkjai helyszíneit jelölve. A fővárosi ingatlanpiac éhségét több átfogó koncepció mentén elégítik ki a beruházók és a kivitelezők, azonban egyik sem olyan nagy léptékű, mint a valódi új városnegyedként felépülő BudaPart. A Rákóczi-híd lábánál, a Kopaszi-gát parkos környezetével az összhangot megtalálva felépülő óriásfejlesztésben összesen 53 hektáron húzza fel a főváros legújabb városrészét a Property Market beruházásában a Market-csoport. A belvárosias jelleg és a zöldövezet egyensúlyát megteremtő hatalmas projektet Schrancz Mihály, a Property Market fejlesztési igazgatója mutatta be lapunknak.
Már az első ütemben 124 ezer négyzetméternyi iroda és lakóház kialakításán dolgozik (a mai napon éppen) 600 ember. Az összesen 6 fázisban felépülő új városnegyed összesen 600 ezer (szint felett - a szerkesztő) négyzetmétert tesz majd ki, ennek nagyjából egyhatoda épül jelenleg – mondta el a több kilométeres sétát és több tíz emeletnyi lépcsőzést magába foglaló bejárás során a fejlesztési igazgató. Egy ilyen léptékű beruházáshoz pedig megfelelő koncepció is szükséges:
„Mindent annak akartunk alárendelni, hogy minél élhetőbb és szerethetőbb legyen a városrész, az itt lakók, és az itt dolgozók szemszögéből is. Abban hiszünk, hogy ez fogja adni a fejlesztés üzleti gerincét is.”
Schrancz Mihály kifejtette: egy ekkora léptékű beruházást nagyon tudatosan kell előkészíteni, ez pedig a BudaPart esetében sem történik másként. Már az alapokat úgy építettük fel, hogy egyszerre szem előtt tartottuk a részleteket és a beruházás végső formáját is – derült ki a beszélgetésből.
A várostervező kiválasztása kapcsán is előre gondolkoztak: „Ha megnézzük, melyek a világ legélhetőbb városai, akkor a dán főváros mindig az élbolyban van, mely egy nagyon tudatos városfejlesztés és tervezés eredménye. Az élhető város alapelvei mentén egy szintén tudatos várostervező és építészképzés is zajlik évtizedek óta” – indokolta meg, hogy miért választottak a dán ADEPT tervezőirodát a beépítésikoncepció kialakítására.
„Az is igaz, hogy amit a dánok elénk tettek, azt le kellett fordítani magyarra. Abban vannak eltérések például, hogy más utcaszerkezetek, az udvarméretek, vagy más épülettraktus dimenziók járatosak hagyományosan Koppenhágában, mint Budapesten, de az élhető környezetet eredményező javaslatokat, gondolatokat nagy számban tudtuk integrálni a tervbe. Ezek azok a finom részletek, amiktől jól működik egy város” – fejtette ki.
A BudaPart utca szerkezetének megtervezésekor a budapesti Belváros is fontos inspirációt nyújtott. „Nem az elsőre racionálisnak tűnő, négyzethálós szerkesztésben gondolkoztunk, ahol egymásra merőleges, egyenes utcák alkotnak rendszert, hanem egy ennél sokkal élhetőbb, eltolt, kimozdított utcaszerkezetben. Budapest belvárosában gyakoriak a nem teljesen egyenes utcák, ettől is szerethetőbb a szerkezet” – mutatott rá, majd hozzátette: az utcák kialakításából adódóan kis terek alakulnak ki a kereszteződéseknél, amelyek egyesével saját, identitást kapnak. Köztéri szobrok, ülőpadok, egyedi növényzet járul hozzá az élhető terek kialakításához ezeken a találkozási pontokon.
Végül pedig a helyszínen élő és dolgozó emberek lakhatják be, alakítják majd ki az adott terület egyedi hangulatát. „Az a legfontosabb, hogy minél inkább élhetőbb, szerethetőbb legyen, ami létrejön.”
A fejlesztési igazgató szerint az elmúlt évtizedekben nemzetközi szinten domináns modernista város- és építészetitervezés egyik nagy problémája, hogy gyakran építészetileg nagyon tiszta arányokat és jól komponált, letisztult tereket alakítanak ki, de túl sok a burkolat és
„az embert gyakran kifelejtik az építészek abból, ami készül.”
Ezeket a csapdákat akarták elkerülni már a tervezési folyamat kezdetekor: „Nehéz lenne egy olyan épületet szeretni, ami ugyan szép, de hideg és steril – hangsúlyozta Schrancz Mihály.
A BudaParton ezt megpróbálják minden tekintetben elkerülni. A kitűzött cél, hogy minden egyes háznak saját karaktere legyen, de alapvetően sokkal inkább a városszerkezeti alapelvek határozzák meg az új városnegyed tereit, mint a dizájnépítészet – derült ki szavaiból. Nagyobb költségekkel jár, hogy minden egyes házat más építész tervez, de nagyobb a garancia is arra, hogy ne váljon egysíkúvá ami létrejön– mondta el az igazgató.
„A szerethetőség és az emberi lépték veszett volna el, ha minden házat ugyanaz az építész adaptálta volna egy a projekt elején elfogadott tervből.”
Schrancz Mihály kifejtette: ha az alapkoncepcióhoz nem lennének hűek a beruházás egyes elemei, akkor a sok építészeti üzenet között elveszne a BudaPart víziója. Az új negyed építésénél a városszerkezet van annyira izgalmas, hogy csak azt az egy-egy karakterelemet keresik az egyes részeinek tervezésekor, amitől változatos lesz a fejlesztés, de közben megmarad az elemei közötti összhang – foglalta össze.
A BudaPart tervezésekor emellett arra is kiemelt figyelmet fordítottak, hogy a közlekedésben az autók ne szorítsák ki a gyalogosokat a közterekről. „Azt figyeltük meg például Koppenhágában és Malmöben, hogy az jót tesz egy városrész hangulatának, ha egy utca nem üres, hanem autók mozognak rajta” – mondta el Schrancz Mihály, majd kifejtette: másrészről amint túlsúlyba kerülnek az autók, köztük a parkoló autók, az jelentősen ront az összhangon. Ezt elkerülendő hazánkban ritka parkolási megoldást választottak: az iroda és lakóépületek földszintjein is kialakítanak többlet parkolóterületet: így törekednek arra, hogy a megszüntetett felszíni parkolóhelyeket pótolják, és megtalálják a megfelelő egyensúlyt.
A Kopaszi-gát mellett fekvő új városnegyed északról délre haladva először belvárosias beépítési karaktert mutat majd. A 12 szintes BudaPart Gate irodaház és a 120 méter magas MOL Campus a városnegyed kapumotívumaként is szolgál majd, beengedve a gyalogos és autós forgalmat – mutatott rá az általános koncepcióra Schrancz Mihály. Itt az irodaházak földszintjén és mezzaninszintjén kialakított vendégparkolókban, a Dombóvári és a Budafoki út által képezett határterületen fognak leparkolni az autók, majd a délebben fekvő lakóterületekre már csak a lakás tulajdonosok viszik be gépjárműveiket. A városrendezési tervek inkább a kerékpáros és a gyalogos közlekedést támogatják a belső területeken. A városrész déli határán pedig parki területek és sportpályák veszik át az aszimmetrikusan kialakított lakóépületek helyét, illetve a Duna mellett egy strandot is kialakítanak.
„Az új városrészben az lesz a különleges, hogy egyrészről lehetőséget nyújt az itt lakóknak, dolgozóknak a belvárosias életmódra - jó tömegközlekedés mellett minden szolgáltatáshoz jó minőségben hozzá lehet férni – ezzel együtt a ház másik oldalán kilépve a főváros hatodik legnagyobb közparkjában, a Duna-parton, egy elképesztő rekreációs övezetben találja magát az ember.”
Mindazonáltal egy ekkora beruházás jelentős kihívást is jelent, mind organizációs , mind kivitelezés szempontjából. Schrancz Mihály kifejtette: a Market Zrt. és a Market-csoport felkészültsége, illetve a cégcsoport és a Property Market között fennálló viszony jó garancia az építkezés minőségére.
„A Market, mint a projekt fővállalkozója és kivitelezője önmagában brandérték, ami a fejlesztést még vonzóbbá teszi a vevők és bérlők számára” – írta le a magyar magasépítészet egyik legjelentősebb és legmegbízhatóbb szereplője által képviselt értéket a fejlesztési igazgató.
A BudaPart kialakítása mindezzel együtt újjáéleszti a XI. kerület a Rákóczi-híd közelében található barnaövezetét is. „Kellően közel és távol vagyunk a Belvárostól, itt már lehetséges valami teljesen újba belekezdeni” – mutatott rá a fejlesztési vezető. Ez egy olyan speciális helyzetet teremt, ahol a BudaPart megvalósítói kimondhatják: a városrész, amit felépítenek, meghatározhatja a környék karakterét.
Szabó Ákos