Rangos nemzetközi díjat nyert a Gül baba türbéje - videó

Gül baba türbéje a XVI. század közepén épült a mai Rózsadomb keleti oldalán, a Budán elhunyt török szerzetes, Gül Baba sírja fölé. A főváros legrégebbi, több mint 450 éves műemléképülete máig a budai városkép egyik meghatározó eleme, amelyet a főváros több mint egy évszázada, már 1914-ben műemléknek nyilvánított. A türbét először 1962-ben, majd ezt követően 1996-ban újították fel, de az azóta eltelt időben olyan állagromlás következett be, amely szükségessé tette az újabb felújítást. A türbe körül épült Wagner-villa állapota is folyamatosan romlott, olyannyira, hogy 1970-ben egészen a pinceszintig visszabontották.

 

 

A Gül baba türbéjével egy új oázis, egy kis városrész született újjá a második kerületben. A Gül baba türbéjének és környezetének megújításánál az volt a cél, hogy a projekt ne csak az épületegyüttes egy-egy elemét ragadja ki, de komplex városrész-rekonstrukcióként, a török féllel és a kerületi önkormányzattal együttműködésben valósuljon meg.  A türbe újjáépítése kulturális örökségünk stratégiai beruházása, amelynek köszönhetően évtizedek óta elhanyagolt területek ismét új életre kelhettek.

A türbe területéhez csatlakozva, Budapesten egyedülálló, mindenki számára látogatható zöld közpark, mediterrán függőkert épült, padokkal, díszkúttal, rejtett esti fényekkel. Csaknem 140 fa, 2300 cserje, több mint 400 rózsa – sötétrózsaszínű és krémrózsaszínű, 50 cm-es parkrózsák, magas törzsű rózsák, a támfalak előtt kúszórózsák – valamint 2700 évelő növény, továbbá 570 kúszónövény kapott itt helyet. A függőkert teraszain más és más élmények várják a látogatókat. Az örökzöldek kertjében tulipán, nárcisz, írisz, fritillaria, a rózsakertben rózsakülönlegességek, az illatkertben – rozmaring, zsálya, kakukkfű, oszlopos citrusok kényezteti a szemet és az orrot. A beruházás tájépítésze – többek között a Gül Baba Türbe komplex táj- és környezetrendezési tervéért – az Év Tájépítésze díjat nyerte el 2019-ben.

 

A beruházás teljes költsége 2,5 milliárd forint volt, amelyet a magyar és a török állam közösen finanszírozott. 

A cikk a Budapest Fejlesztési Központ támogatásával jelent meg.