2021.01.23, Szombat

Hirdetés

Átjáró könnyíti meg a gyalogos közlekedést Buda legforgalmasabb terén
Fotók: Nagy Mihály/magyarepitok.hu és Koroknai Attila MNB Ingatlan

Átjáró könnyíti meg a gyalogos közlekedést Buda legforgalmasabb terén

magyarepitok.hu

2020.12.21. 07:32

A FŐMTERV tervei alapján már építik a felszerkezetet, amely jelentős segítséget nyújt a Széll Kálmán tér gyalogos megközelítésében.

Hirdetés

A FŐMTERV Zrt. elképzelésével valósul meg a Széll Kálmán tér egyik jelentős átalakítása. A Várfok utca alatti „áttörés” terve szorosan kapcsolódik az MNB Ingatlan Kft. beruházásában megvalósuló Postapalota felújításához. Az új nevén Buda Palotaként emlegetett épület a felújítást követően több funkciót is betölt. Helyet kap benne

  • az MNB Pénzmúzeum,
  • a Magyar Telekom telefonközpontja,
  • a Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi felügyelet irodái,
  • a Pénzmúzeumhoz tartozó kilátó,
  • valamint egy 128 férőhelyes mélygarázs is.
Képfelirat

A FŐMTERV terveivel megvalósuló átjáró két szempontból is fontos funkciót lát el a budai csomópontban. A projekt részletei között Bertalan Csaba, a FŐMTERV generáltervezője és Ercsényi Balázs közlekedéstervező segít eligazodni.

 

Új bejáratot kap a Postapalota és megkönnyíti a gyalogos közlekedést

A tervezés infrastruktúra részét a FŐMTERV Zrt. végzi. Az építészeti részért a beruházó külön megbízására a Széll Kálmán tér építész tervezője, az Építész Stúdió Kft. felel. A műtárgy a Várfok utca és a Sándy Gyula köz csatlakozásánál készül el.

A gyalogosok kényelmét és biztonságát szolgáló szintbeni átvezetés lehetőségét azzal indokolta a szakember, hogy a Krisztina körút és a Csaba utca (Városmajor) felől érkező gyalogosok többsége nem a Várfok utcai buszmegállókat keresi, hanem a Széll Kálmán téren lévőket. Ezenkívül fontos gyalogos tengely a Sándy Gyula köz – Dékány utca – Fény utcai piac is. A Csaba utca (Krisztina krt.) és a Széll Kálmán tér nagyjából azonos szinten fekszik, így a Várfok utcát a döntő többségnek, különösen a piacot kereső időseknek teljesen felesleges megmászni.

„Ez a megoldás ráadásul felértékeli a Buda Palota amúgy nehezen kihasználható pinceszintjét, amely ezáltal értékes kapcsolatot nyer a Pénzmúzeum részére közvetlenül a Sándy Gyula közre és a Széll Kálmán térre. Az ingatlan tehát új „bejáratot” kap, a város pedig tovább javíthatja a gyalogos és a kerékpáros közlekedés feltételeit Buda legforgalmasabb terén”

– húzta alá a projekt jelentőségét a tervező.

 

Évekig mozgólépcsők enyhítették a gyalogosok kényelmetlenségét

Ercsényi Balázs a kezdetekről elmondta: a Várfok utca alatti „áttörés” tervezése régebben indult, mint a Postapalota felújítása. 2011-ben, a frissen megalakult BKK által a Széll Kálmán tér átfogó rendezésére kiírt ötletpályázat FŐMTERV-es anyagában már szerepelt ez az ötlet.

„Mivel ez a koncepció lett a győztes, ezért a műtárgytervezés megindulhatott. A kezdeti elképzelések szerint a Várfok utcában a mainál kevesebb buszjárat maradt volna, ezek kiszolgálására lépcső és lift épült volna a Sándy Gyula köz vonalában. Az utasok pedig szintveszteség és közúti keresztezés nélkül érhették volna el a Csaba utca felől a teret. Bár a részletes tervezés során sikerült a mai Sándy Gyula közből kiszervezni a közúti forgalmat, – talán sokan már nem emlékeznek: itt szűk járdák és háromsávos közúti torkolat volt – pont a fő célt, a szintbeni átvezetést, költségcsökkentés miatt mégis el kellett hagyni." 

"Szerettük volna azonban az ötletet megmenteni, ezért a gyalogosok kényelmetlenségét enyhítő mozgólépcsőpárt úgy helyeztük el, hogy az ne lehetetlenítse el a jövőben ezt a megoldást.”

Jó pár évvel később a Postapalota beruházója végül ennek megtervezésére is megbízást adott, felismerve, hogy ez kölcsönösen szolgálja a gyalogosok és az ingatlanfejlesztés érdekeit. A FŐMTERV mérnökei pedig új lendülettel vetették bele magukat 2017-ben a tervezésbe egy koncepció-, majd egy engedélyezési tervvel – emlékezett vissza a kezdetekre Bertalan Csaba. „A kivitelező kiválasztása után az egyedi technológiáknak megfelelő tervmódosítások jelenleg is folyamatban vannak” – fűzte hozzá a tervező.

 

Sok kábel nehezíti meg a szakemberek dolgát

A műszaki megoldások bőven tartogattak kihívást a szakemberek számára.

„A Várfok utca és a Sándy Gyula köz (korábban Csaba utca) általános budapesti viszonyokhoz hasonlóan közművektől erősen terhelt terület. Itt a legnagyobb megoldandó feladatot - a Postapalota korábbi funkciójából fakadóan - a nagy mennyiségű távközlési kábel jelentette.”

„Ezeket a kábeleket csak úgy engedélyezték kiváltani a szolgáltatók, hogy rögtön a végleges helyére kerüljenek vissza. Tehát nem lehetett azokat egy ideiglenes helyre kiváltani, majd a műtárgy építése után a végleges helyére tenni. Ez azt eredményezte, hogy a teljes szélességet elfoglaló műtárgy építését úgy kellett kitalálni, hogy az első építési ütemben rögtön annyi védőcsövet helyezzünk a híd monolit vasbeton felszerkezetébe, hogy oda szinte az összes kábel kiváltható legyen. Mindezt úgy, hogy a Várfok utca forgalmát minél rövidebb ideig, minél kisebb mértékben zavarjuk.”

„A szűkös szélességű födémben a védőcsövek száma és sűrűsége a szokásosnál jóval nagyobb, ez már számottevően csökkentette a híd felszerkezetének merevségét is. A rendkívül sok védőcső többlet vasalást eredményez, ami miatt nagyon zsúfolt lesz a födém." 

"A kivitelezéskor a szokásosnál jóval nagyobb elhelyezési pontosság szükséges a vasszerelésnél és a védőcsövek elhelyezésénél”

– összegezte a nem mindennapi feladatokat Bertalan Csaba.

Már készül a felszerkezet

A műtárgy építése több ütemben készül a közműkiváltások miatt. A szakemberek nemrég végeztek az első ütemű közműkiváltásokkal és a műtárgy első ütemű mélyalapozásával. Jelenleg az első ütemű felszerkezet építése zajlik. Az építkezést előreláthatólag 2021 év végén fejezik be.

Galéria

HelyiBudapestMagyar Nemzeti BankFőmterv Mérnöki Tervező Zrt.Széll Kálmán térÉpítész Stúdió Kft.