Budapest egyik legnagyobb új parkját kapja meg Csepel

Megkezdődött a Csepeli Közpark építésének előkészítése, ami a maga 36 hektáros területével Budapest egyik legnagyobb parkja lesz – derült ki Fürjes Balázs Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkárának Facebook bejegyzéséből. Az új észak-csepeli közpark tervezésére történő felhívás pénteken jelent meg az uniós közbeszerzési értesítőben.

"Meggyőződésem, hogy

a közlekedés-, különösen a közösségi-, azon belül is a kötöttpályás közlekedés fejlesztése és az otthonteremtés mellett a legfontosabb városfejlesztési feladat Budapesten a zöldítés.

A minőségi zöldterület fejlesztése. Több és jobb minőségű közpark, lakossági sportpark létrehozása" - hangsúlyozta az államtitkár.

 

 

Milyen fejlesztések történnek?

A három városmajornyi területen a tervezőknek többek között az alábbiakat kell kialakítaniuk:

• nagy, szabad pihenőterek, tisztások;
• gyalogos- és kerékpárosutak, sétányok, ösvények;
• védett, fás ligetek;
• közösségi sportpályák, kültéri fitnesz, mászófalak, görpark;
• padok, Duna parti teraszok, kiülők, utcabútorok;
• biciklis-gyalogos hidak a ferencvárosi partszakasz felé.

 

Gyalogos és kerékpáros hidak a Kis-Dunán

Fürjes Balázs kitért a környék közlekedésének fejlesztésére is.

"Mivel városi jelentőségű park lesz itt, a megközelíthetőségén is dolgozunk.

Egyik oldalról a fejlesztés alatt álló és Kálvin térig hosszabbítandó csepeli hév és a Weiss Manfréd úti kerékpárút határolja, délről a jövőbeni Galvani-híd kapcsolódó körútja és a rajta futó villamos és kerékpárút, a Kis-Dunán keresztül Ferencváros fejlesztési területei felé pedig gyalogos és kerékpáros hidakat készítünk elő" - írta a bejegyzésben.

 

Innovatív technológiával újra felhasználhatóvá teszik a csapadékot

A park egyik különlegessége az úgynevezett wetland kultúra lesz, ami egy, a csapadékvizet környezetbarát módon kezelő vizes élőhely.

A lehullott csapadékot a rendszer helyben hasznosítja, a külön erre a célra telepített zöldfelületek pedig elpárologtatják, ezzel csökkentik a városi hőszigethatást, és javítják a városi mikroklímát.

A csapadékvíz táplálja a zöldfelületek növényeit, újra hasznosul, és nem terheli tovább a korlátozott kapacitású fővárosi közcsatornarendszert. A csapadékvíz egy részét emellett eltárolják, így szélsőségesen száraz időjárás esetén öntözni lehet vele a zöldfelületeket. A vizes élőhelyen számos növény- és állatfaj telepedhet meg, emelve a terület biológiai sokszínűségét.

A tervezési pályázat idén májusban zárul, a tervek, közösségi tervezésben és az önkormányzatokkal egyeztetve, két év alatt készülhetnek el - jelezte az államtitkár.