2021.07.23, Péntek
Így újult meg a fővárosi Károlyi-Csekonics Palotaegyüttes
Fotók: Nagy Mihály/magyarepitok.hu

Így újult meg a fővárosi Károlyi-Csekonics Palotaegyüttes

magyarepitok.hu

2021.07.10. 10:00

Az ágazat egyik legizgalmasabb feladatkörébe Budapest egyik legérdekesebb beruházásán keresztül tekintettünk be. A Károlyi-Csekonics Palota felújításának különleges kihívásairól Molnár Jánossal, a WHB projektigazgatójával beszélgettünk.

Hirdetés

A budapesti palotaegyüttes átfogó, állagmegóvó felújítását a WEST HUNGÁRIA BAU Kft., az Épkar Zrt. és a Build It Mérnökiroda Kft. alkotta konzorcium végezte. A vállalat hitvallása szerint a műemlék épületek rekonstrukciója több mint építészet. A különleges feladatok ellátására jött létre a WHB-n belül a Műemléki Divízió, amely történelmi városközpontok, főterek, tetők és homlokzatok rehabilitációjával, műemléki és műemlék jellegű épületek rekonstrukciójával foglalkozik, és a legelhivatottabb szakembergárdával áll a legnagyobb kihívások elé is.

Az egyik ilyen különleges projekt a fővárosi Palotanegyedben található 1885-ben épült neorokokó stílusú Károlyi-Csekonics Palotaegyüttes átfogó felújítása volt.

A munkálatok 2017-ben kezdődtek, és 2020 szeptemberében megkezdődhetett az oktatás a Károli Gáspár Református Egyetem új épületében.

A palotaegyüttes homlokzatai a Múzeum utca 17-re és a Reviczky utca 6-ra néznek. A Múzeum utcai szárnyban teljes korhű rekonstrukciót és restaurálást végeztek, míg a Reviczky utcai szárnyban új szerkezetű oktatási épület készült a homlokzat megőrzésével.

A képre kattintva galéria nyílik!

 

Csontvázak dőlhetnek ki a szekrényből

A műemléki rekonstrukció részleteiről és a kivitelezés különleges kihívásairól, már korábban is többször beszámoltunk, most viszont a munkálatokat vezető projektigazgatóval ültünk le beszélgetni.

Molnár János elmondta: korábban a jelenleg a WHB Grouphoz tartozó PBE Építő Kft.-nél tevékenykedett, és egyebek mellett a budapesti Nagyvárad téri Nemzeti Közszolgálati Egyetem 600 férőhelyes hallgatói kollégiumának kivitelezési munkáit irányította.

Az aktuális projektre térve, arra a kérdésre, hogy milyen érzés volt egy műemlék felújításán dolgozni a szakember elmondta, hogy korábban benzinkutak, gyorséttermek és irodaházak építését irányította, így a műemlék jellegű épületek rekonstrukciója újdonságnak számít a pályáján.

Interjú fotó: Bernát Benjámin / magyarepitok.hu

Hozzátette, hogy ez munka más típusú megközelítést, gondolkodást, más jellegű felkészültséget jelent, mint egy zöldmezős beruházás.

„A történelmi épületek helyreállítása tipikusan olyan projekt, ahol az általunk ismert fizikai törvényszerűségek megdőlnek, minden máshogy alakul, ahogy azt az egyetemen annak idején megtanultuk.”

Egy ilyen épületben bárhová fordul az ember, valóban kidőlhet egy csontváz a sarokból, zöldmezős beruházok esetében ilyen jellegű meglepetések nem érhetik a kivitelezőket – tette hozzá.

 

Kihívás volt a restaurátori és az egyéb szakipari munkák összehangolása

A kihívásokra kitérve a projektigazgató visszautalva a korábban elhangzottakra elmondta, hogy a műemléki rekonstrukció egyedi szegmens az építőiparon belül, így a tervezés mind pénzügyileg, mind időben sokkal nehezebb.

További megoldandó feladat volt a logisztika megszervezése: a Palotanegyed szűk utcái nem alkalmasak a nagyobb munkagépek közlekedésére, a parkolás is nehezen megoldható. „Szerencsére sikerült megegyezni a Magyar Rádióval, így annak parkolóját felvonulási területként használhattuk a munkák során” – mondta el a Molnár János.

A restaurátori tevékenység összehangolása az egyéb szakági munkákkal szintén komoly kihívások elé állította a projektigazgatót, ugyanakkor nagyon kedvelte is ezt a folyamatot:

„Ekkor találkoztam először a „restaurátori fordulatszámmal” a gyakorlatban is. A pörgős építőipari ritmus helyett ők aprólékos művészi munkát végeznek, amelyhez rengeteg időre és hermetikusan elzárt munkaterületre van szükségük.”

 

 

A korabeli dokumentumok hiánya nehezítette a helyreállítást

Az épületen a szocializmus időszakában átalakításokat végeztek, és a funkciónak rendelték alá a helyiségeket. A bálterem jó példa erre, amelyet teljesen átalakítottak, és szinte mindent megsemmisítettek: a pilasztereket levésték, a díszeket leszedték, és előadóteremmé alakították át lelátó jellegű üléssorokkal. A hall fakorlátját azonban meglepő módon nagyon jó állapotban, korhű módon újították fel – tette hozzá a projektigazgató.

Az autentikus helyreállítást nehezítette, hogy nagyon kevés fénykép állt rendelkezésre, így például a díszműbádogos munkákat mérésekkel és arányszámításokkal végezték.

A restaurátorok munkáját zsűri ellenőrizte: a szemlék során a szobrok pillantását és a sasok tollazatát is értékelték.

Emellett a báltermet, a mennyezetén lévő Lotz-képpel együtt modern, letisztult formában kívánták helyreállítani: később folyamatosan változtak a tervek, és egyre impozánsabbá alakult a helyiség arculata, így Lotz-képet is korhű módon, színesre restaurálták.

 

„Fontos a mérnöki énem megdolgoztatása”

Összegzésül Molnár János azt mondta, hogy

„felemelő érzés látni egy olyan épületet, amely akár így nézhetett ki 120 évvel ezelőtt, amikor még nem voltak aszfalt utak, nem rohangáltak autók csak lovaskocsik. Biztos vagyok benne, hogy egy rövid pihenőt követően, a későbbiekben ismét szívesen dolgoznék műemléki épületeken.”

Személyes motivácója kapcsán pedig hozzátette:

„Műszaki ember lévén, azokat a projekteket kedvelem, ahol a mérnöki énemet megdolgoztathatom, jó az, amikor a sok papírmunka mellett ismét mérnök lehetek. Mindig izgalmas, ha ismeretlen dolgokkal kell szembenéznem, mert az agymunkára késztet.”

A szakember jelenleg az Országos Széchényi Könyvtár piliscsabai archivális raktárának építkezését irányítja. A komplexum a becslések szerint az elkövetkező száz év nyomtatott iratainak befogadására lesz alkalmas, így elmondható, hogy Molnár János olyan projekt részese, amelyre százévente egyszer adódik alkalom.

Galéria

HelyiBudapestWest Hungária Bau Kft.műemlékfelújításÉpkar Zrt.oktatási beruházásműemlékPalotanegyedBuild It Mérnökiroda Kft.