2021.10.25, Hétfő
50 éve nem létesült ekkora közpark a fővárosban
Vitézy Dávid/Facebook

50 éve nem létesült ekkora közpark a fővárosban

Vitézy Dávid/Facebook

2021.09.19. 10:00

Ferencvárossal különösen szerves lesz az új csepeli közpark kapcsolata, amelynek tervezését a s73 Tájépítész Stúdió végzi a BFK megbízásából.

Hirdetés

Csepel-Szigetcsúcson három városmajornyi park létesül. A 36 hektáros városi zöldterület jelentős fejlesztés, hiszen az utóbbi 50 évben, azaz a Hajógyári-sziget északi részének parkrendezése óta nem létesült 20 hektárnál nagyobb új közpark Budapesten – olvasható Vitézy Dávid, a Budapest Fejlesztési Központ (BFK) vezérigazgatójának Facebook bejegyzésében. A szerződést már meg is kötötték a pályázaton nyertes s73 Tájépítész Stúdióval a csepeli közpark részletes tervezésére.

Csepel legészakibb területén, a Soroksári-Duna mellett kialakítanak

  • galériaerdőt a Duna-ág mellett,
  • nagy kiterjedésű pihenőtereket és tisztásokat,
  • gyalogos- és kerékpárutakat,
  • sétányokat,
  • fás ligeteket,
  • közösségi sportpályákat (kültéri fitneszpark, mászófal, görpark, multifunkciós sportpályák, futókör),
  • közösségi kerteket, játszótereket,
  • valamint vizes élőhelyet is.

3 hektárnyi természetes vizes élőhelyet hoznak létre

Az utóbbi elem teljesen újszerűnek számít, ez egy - a természet működését közelíteni próbáló - vízgazdálkodási rendszer. Ma a városi területeken a hatalmas aszfaltozott, kövezett és beépített felületekről gyorsan elvezetik a csapadékvizet a csatornákba, a zöld részek viszont sokszor nem kapnak elég nedvességet, kiszáradnak vagy mesterséges öntözésre szorulnak.

A vizes élőhely vagy wetland funkciója ezzel szemben az, hogy

a környező területekre, utakra, épületek tetejére hulló csapadékvizet helyben tartsa, majd a felesleget természetes szűrőrétegen átengedve, megtisztulva eressze a Soroksári-Dunába.

Emellett természetes vizes élőhelyet biztosít számos növény- és állatfajnak, ezáltal növelve a terület biodiverzitását. Ráadásul fontos szerepet játszik a városi mikroklíma javításában is, párologtató hatása hozzájárul a városi hőszigetek csökkentéséhez.

Az előzetes elképzelések szerint Csepelen a közpark középső, a környező területeknél valamivel alacsonyabban fekvő sávjában kanyarogna végig délről északra, mintegy 3 hektárnyi területen a növényekkel átszőtt vízfelület.

A tervező feladata lesz részletesen kidolgozni, hogyan működjön pontosan a wetland-ben a vízgazdálkodás, akár csapadékos, akár száraz időjárás során.

Így kapcsolódik az új híd a parkhoz

A Ráckevei (Soroksári)-Duna és a HÉV mellett futó Weiss Manfréd út közötti terület ma elhanyagolt, alulhasznosított, részben ipari barnamezős terület. Ugyanakkor mezőgazdasági barnamezősnek is nevezhető, hiszen a rendszerváltásig szántóföldek sorakoztak itt. A művelésből kivont terület spontán bezöldült, elsősorban az intenzíven szaporodó, más növényeket kiszorító özönfaj, a bálványfa terjedése miatt.

A Kis-Dunához közeli területen értékesebb, honos fajok alkotta galériaerdő burjánzik. Az elképzelések szerint ennek fái megmaradnak, nyugat felé haladva az erdő fokozatosan ritkulna, ligetes karakterű sávba menne át, majd nagy füves területek között sportpályák kapnának helyet, hogy közvetlenül a Weiss Manfréd út mellett egy sor épület zárja a területet.

A most tervezendő terület déli határa a Galvani utca vonalában készülő új Duna-hidakat összekötő út, de később a park folytatható ettől délre egy 25 hektáros területen.

Éppen ezért Csepel és Pest közé az Illatos út vonalába készülő Kis-Duna-híd úgy épül, hogy a csepeli parton az útpálya további 180 méteren a park felett, pilléreken állva halad abból a célból, hogy a Galvani tengelytől délre eső parkterület intenzíven kapcsolódhasson az északi részhez, és a zöldfelület ne szakadjon meg.

Az útpálya áttörten, felsliccelve készül, hogy az alatta levő felületekre eljusson a fény.

 

Tavaly készült el a mesterterv

A park előkészítő munkái már csaknem négy éve zajlanak, a terület városrendezési terveire 2018-ban sikeres nemzetközi tervpályázatot bonyolított le a BFK elődje, a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja. A pályázat fő célja volt, hogy olyan javaslatok szülessenek a terület fejlesztésére, amelyek illeszkednek a környező városszövethez, az infrastruktúrához és a természeti környezethez, különösen kiemelve a város és a víz kapcsolatát, a közösségi terek kialakítását, valamint a fenntarthatóságot. A nyilvános tervpályázatra 17 pályamű érkezett. A hazai és külföldi szakértőkből álló zsűri döntése alapján a tervpályázatot a Snøhetta építésziroda és a Besch und Partner közlekedéstervező nyerte.

A fővárosi és a kerületi önkormányzatok szakembereinek, valamint számos szakértő bevonásával készült el 2020 nyarán az a mesterterv, amely kijelöli a tervezett új közpark helyét, a térség használatát, megközelítését, belső úthálózatát, valamint jellemző területfelhasználási egységeit és fő funkcióit.

Akár a belvárosból is néhány perc alatt juthatnak az új parkba

Vitézy Dávid hozzátette, Budapesten feltétlenül szükség van újabb parkokra. A rendszerváltás óta folyamatosan visszaszorulnak a rendezett, jól funkcionáló zöldterületek. A műholdas vizsgálatok szerint nagyjából stagnál az összes zöldfelület mértéke, de az adatokat lebontva az látszik, hogy az erdők, parkok, fasorok csökkenő területét csak az elhanyagolt, spontán bezöldülő, főképp vasúti területek, töltésoldalak, fölhagyott pályaudvari zónák ellensúlyozzák.

Elsődleges érdek tehát a városi parkok bővítése. Már a 19. században az akkori várost, a mai belvárost gyűrű alakban övező zöld sávot álmodtak a város tervezői. Nyugaton a Budai-hegységgel ez megvan, ám Óbudától a pesti oldalon át Dél-Budáig a beépítés miatt ez a zöld gyűrű nem tudott összefüggően megvalósulni, csupán egymástól elkülönülten sorakoznak ebben az ívben olyan nagyobb parkok, mint a Margitsziget, a Városliget és a Népliget. A csepeli közpark ebbe a rendszerbe illeszkedik logikusan, a Dél-budapesti térség fontos zöldje lesz.

„Ha a lényegesen kisebb Kopaszi-gát népszerűségéből indulunk ki, a Csepeli közpark egészen biztosan sikerre ítéltetett. Elsősorban bizonyára Csepel 80 ezer lakója jár majd ide, hiszen a HÉV közvetlen eljutást biztosít ide. A BFK és a MÁV-HÉV Zrt. ráadásul a csepeli vonal fejlesztésén is dolgozik, a H7-es délen, Csepelen egy megállóval hosszabb lesz, északon pedig a felszín alatt (a H6-os ráckevei vonallal együtt) egészen a Kálvin térig ér majd. Így még többen, akár a belvárosból is néhány perc alatt juthatnak az új parkba”

– tette hozzá.

Ugyancsak folyik a tervezése a NIF Zrt. és a BFK irányításával a már említett új hidaknak és a kapcsolódó úthálózatnak Budáról Csepelre a Galvani utca, Csepelről Pestre pedig az Illatos út vonalában. Ezen az új tengelyen villamos is jár majd, összekötve a Határ utat a XI. kerülettel, így Budáról és Pestről is könnyen elérhető lesz majd a park.

Ferencvárossal különösen szerves lesz a csepeli közpark kapcsolata. A mesterterv szerint

a Soroksári-Duna fölött két gyalogos-kerékpáros híd is összekapcsolja majd a parkot a Duna-ág túloldalán található fejlesztési területtel, ahol a tervek szerint elsősorban felsőoktatási funkció kap helyet, várhatóan jelentős számú rendszeres látogatót produkálva.

 

A cikk a Budapest Fejlesztési Központ támogatásával jelent meg.

HelyiBudapestCsepelközparkBudapesti Fejlesztési Központ (BFK)s73 Tájépítész Stúdió