Kézzel rajzolt színes grafikákon születtek meg a Fotex Pláza tervei

A MOM Park mögött, a Csörsz utcában magasodó impozáns irodaépületet - 30 év után - a közelmúltban adta el első tulajdonosa, Várszegi Gábor. A vevő a hírek szerint egy európai befektetési alap. A ma már külföldön élő, magyar milliárdos üzletember 1990-ben álmodta meg az első amerikai típusú irodaházat az akkor legmodernebbnek számító megoldásokkal. Későbbi cégének, a Fotex Rt-nek ez lett a székháza. Innen az épület neve: Fotex Pláza Irodaház. A generál tervezői munkákat Dr. Czeglédi Ottó nyerte el és valósította meg, a generál kivitelezői munkákat pedig akkori cégtársa, Suda Vilmos végezte.

 

 

„Akkoriban – 1990-ben - a MOM (Magyar Optikai Művek) megbízta a cégtársamat, aki ingatlanhasznosítással és befektetéssel is foglalkozott, hogy keressen vevőt az egyik épületére, a mostani MOM park mögött, mert privatizálni akarták azt a területet.  Abban az időben ott egy több szintes szemcsecsiszoló üzem állt. Az ingatlanra Várszegi Gábor zenész jelentkezett, aki akkoriban inkább már a gyémántkereskedelem felé fordult Amerikában. Meg is vette az épületet telekkel együtt és keresett egy nagy tudású, gyors tervezőt. A társam engem ajánlott.”

- meséli a kezdeteket Dr. Czeglédi Ottó.

 

Amikor az igényekből kihívás lesz

„A Pierrot-ban találkoztunk: megkért, hogy készítsek neki terveket egy amerikai típusú irodaházra, amit a többszintes szemcsecsiszoló üzemből kellett kialakítani. Elmondta, hogy milyen koncepcionális igényei vannak.”

Az üzletembernek Amerika volt a mindene, hiszen néhány éve ott is élt. Ismert: mielőtt a gyémántkereskedelem felé kacsintgatott volna, basszusgitáros és dalszövegíró volt. Zenekara a Gemini akkor oszlott fel, amikor Vikidál Gyulát be akarta vinni a csapatba.

 

 

„Utána néztem az amerikai típusú irodaházak homlokzati és belső elrendezéseinek valamint az ottani irodaházaknak és nekiláttam. Mivel akkoriban még híre sem volt a 3D-s modellnek vagy látványtervnek, kézzel készített színes grafikákkal érkeztem a következő találkozóra és az első vázlatok egyike meg is tetszett neki. Azonnal beleszeretett a gyors kézi tömegvázlatokba és grafikákba. Tulajdonképpen ezzel vittem el a munkát a nagy budapesti építész irodák elől. Az első személyes találkozásunk előtt több helyről is kért tervezési ajánlatot, de neki fontos volt a gyorsaság és a rugalmasság. ”

- idézi fel Dr. Czeglédi Ottó, aki sokszor este is megrendelője rendelkezésére állt. 

A régi épületszerkezet különleges megoldásokat igényelt

Várszegi Gábor semmit nem bízott a véletlenre. Mindenről konkrét elképzelése volt, de bízott tervezőjében, akivel végig – az építkezés befejezéséig – jó munkakapcsolatban volt.

„Több szintet összefogó iroda magasságot, hangsúlyt, erőt jelképező, domináns részeket kért, kicsi gránit osztóbordákkal. A belső terekkel kapcsolatban az volt a kérése, hogy legyen egy nagy elegáns tér és onnan nyíljanak a külön irodahelyiségek.”

1991-et írtak, amikor Dr. Czeglédi Ottó generáltervezőként elkészítette először a bontási terveket. Ugyan a bontási munkákat cégtársa, Suda Vilmos kapta meg mint generálkivitelező, az összes engedélyt Czeglédi intézte hozzá, majd a komplett engedélyezési és kivitelezési terv is a keze alól került ki. 

„Rengetegszer egyeztettem az önkormányzattal, hiszen hozzáépítés is volt. A meglévő 9 emeletre még kettőt felhúztunk.  Mivel ez egy régi pontház volt egyetlen közlekedő maggal, a kerületi tűzoltósággal is nagy csatákat vívtam, mert kellett volna még egy menekülő lépcsőház, de az épületben ezt nem lehetett megvalósítani. Végül felmentést kaptunk, cserébe más, szigorító feltételt kellett teljesítenünk.”

 

 

A szakértelem színvonallal és exkluzivitással párosult

Az Amerikában élő, sikeres üzletembernek exkluzív, magas műszaki és esztétikai elvárásai voltak. Nem csoda, hiszen a helyszín eleve egyedi volt. Buda szívében, a Hegyvidék lábánál épült a palota, az irodákból csodás látvány nyílik a budai hegyekre és a Gesztenyés-kertre. Dr. Czeglédi Ottó a legkülönlegesebb megoldásokat valósította meg a tervezés és a kivitelezés során. 

„Mélygarázst is terveztem, ami korábban nem volt. Menekülő liftet szereltünk be, ami azt jelenti, hogy ha lángokban állna az egész épület, akkor is lehozná az embert, mert saját elektromos tápegységgel rendelkezik és olyan motor üzemeli, amely tűzben is működik. Fantasztikus volt a gépészet: a Közti (Középülettervező Zártkörűen működő Részvénytársaság) gépészeivel terveztettem, épületvillamosságból a legjobbat tervezték, amit az akkori tudásszinten lehetett. Mindent külföldről hozatott. A legjobb minőségű gránitot és függönyfal rendszert például Olaszországból.”

S hogy hova sorolja Dr. Czeglédi Ottó a Fotex épületét, ha visszatekint a munkásságára?

„Bruttó regiszterben nem a legnagyobb, de irodaház tekintetében az. Minőségre, igényességre, nagyságra, kidolgozottságra mindenképp az első.”

– meséli az okleveles építészmérnök, aki egyébként hosszú évekig a BME építészmérnöki karán tanított, és nyugdíjba vonulásáig az épületszerkezettani tanszék adjunktusa volt.

 

 

Ám ha valami ilyen gigantikus, ötlettel és fejlesztéssel teli, azért jár az elismerés. Dr. Czeglédi Ottó kissé érzékenyen beszélt erről.

„Később az egyetemen megtudtam, hogy szóba került, hogy felterjesztenek az akkoriban egyedi homlokzati megjelenés és a gépészeti rendszerek nélküli tető kialakítása (amerikai típusú gépészeti szerelőszint tervezése) miatt Ybl-díjra, de a szakma egy része a tetőráépítés homlokzati kialakítását (zikkurat jellegű homlokzat miatt) nem javasolta.”

 

 

A Fotex irodaház új gazdára találása nem is a tranzakció miatt érdemel figyelmet, hiszen a befektetők ma is szívesen vásárolják a stabil, jól fizető bérlőkkel működő irodaházakat. Az „A” kategóriás Fotex pedig - tágas és elegáns irodáival, kondicionált légellátásával, rugalmasan kialakítható beltereivel - az elmúlt években folyamatosan jól teljesített. Sokkal inkább azért érdekes, mert ez az egyedi épület tökéletesen egybeforrt építtetője nevével, erre pedig kevés példa akad a magyar építőiparban.