A kulturális nagyberuházások költségesek és gyakran generálnak társadalmi vitákat, de ha jól illeszkednek a város szövetébe, akkor a társadalom és a gazdasági élet katalizátoraiként tudnak működni.
Nemzetközi szakemberek vitatták meg a Liget Budapest Projekt fejlesztéseit az Art Market Budapest kortárs képzőművészeti vásár INSIDE ART címen szervezett nemzetközi művészeti konferenciájának Építkezés a művészet és kultúra bázisán című panelbeszélgetésén – derült ki a Liget Budapest Projekt közleményéből.
A múzeumi szakemberek egyetértettek abban, hogy a Budapestnek nagy vonzerőt jelentő egyedülálló kulturális fejlesztés akkor lesz teljes, ha megépülhet a Városligetben, a Petőfi Csarnok helyén a Pritzker-díjas japán építésziroda, a SANAA által tervezett Új Nemzeti Galéria is.
Így képzelik el az Új Nemzeti Galériát a múzeum tervezői:
A világ jelenleg is folyamatban lévő nagyszabású multifunkcionális fejlesztéseinek egyike a Liget Budapest, amelyet gyakran (New York után) „Közép-Európa Central Park”- jának is neveznek – hangzott el a beszélgetésen.
David Greenbaum, a világ egyik legelismertebb múzeumtervező szakembere úgy fogalmazott: attól lehet ma sikeres és vonzó egy város, ha gazdag kulturális élettel és élhető közterekkel rendelkezik. Szerinte a kulturális nagyberuházások költségesek és gyakran generálnak társadalmi vitákat, de ha jól illeszkednek a város szövetébe, életre keltik a környezetüket, akkor a társadalom és a gazdasági élet katalizátoraiként tudnak működni.
Serena Di Giuliano olasz építész, a SANAA tervezője kiemelte, hogy az Új Nemzeti Galériát úgy tervezték meg, a majdani látogatók a parkból szinte észrevétlenül sétáljanak be a múzeumba, ezért az épületet a Városliget kiterjesztéseként tervezték meg.
Kiemelte: az Új Nemzeti Galériára kidolgozott terveiket nemzetközi zsűri választotta ki egy nyílt pályázaton. Az építész szerint a tervezés során alapvető szempont volt, hogy az Új Nemzeti Galéria épülete ne zavarja a park használatát, hanem illeszkedjen ahhoz. Serena Di Giuliano elmondta,
arra törekedtek, hogy az épület várható ökológiai lábnyoma ne legyen nagyobb a Petőfi Csarnokénál, ezért a lehető legkisebb alapterülettel számoltak.
A kerekasztal beszélgetést vezető Szántó András, New Yorkban élő író, kutató, művészeti és médiatanácsadó, a The Future of the Museum (A múzeum jövője) című könyv szerzője kiemelte, a Liget Budapest projektből már számos elem megvalósult;
Graham Bell, a Cultural Trust brit műemlékvédelmi szervezet igazgatója fontosnak nevezte, hogy a most zajló Liget Budapest projekt hosszú távon fenntartható kulturális beruházás, mert kreatív dinamizmussal viszonyul a Városliget tradícióihoz. A brit szakember szerint a Liget Budapest Projektben a szépség és a fenntarthatóság együtt van jelen, ezért ebben is több, mint például a berlini Museumsinsel (Múzeum-sziget).