A legmodernebb biztonsági rendszerekkel szerelik fel az M3-as metró állomásait

Metrótűz, vagy áramkimaradás szerencsére sokévente egyszer fordul elő, mégis a biztonsági rendszerek felépítésére, működésére vonatkoznak a legszigorúbb irányelvek. Nem véletlen, hiszen emberéletekről van szó. Most annak jártunk utána, hogy a felújítás alatt álló M3-as metró Semmelweis Klinikák állomásán hogyan biztosítják tűz esetén az oltást, milyen berendezések, eszközök segítik az utasok kimenekülését veszélyhelyzetben. Az információkat Kocsis Zsolt installációs főmérnöktől kaptuk.

A középső szakasz mind a kilenc állomásán dolgozik a SWIETELSKY Építő Kft., melynek a kivitelezési munkákon túl a biztonsági rendszerek megvalósítása is feladata. A gyengeáramú rendszereket azonban a Swietelsky Vasúttechnika Kft. építi ki.

A metró esetében az Országos Tűzvédelmi Szabályzat az irányadó, ez alapján dolgozzák ki a tűzvédelmi mátrixot, vagyis azt, hogy elektromos és gépészeti szempontból mi a legbiztonságosabb menekülési lehetőség. Ez a peronra és az üzemi részre, vagyis a teljes létesítményre vonatkozik.

 

A metró szíve az ÁDI, amely mindent lát

Arra gyakorlatilag egészen kicsi az esély, hogy áramszünet miatt lekapcsol a teljes rendszer, de azért a „Nagy Testvér” folyamatosan figyel: az ÁDI – vagyis az Állomás Diszpécser Szolgálat – helyiségében a nap 24 órájában szemmel tartják az állomás életét a monitorokon keresztül, a műszaki ügyeletes pedig az elektromos és a gépészeti rendszereket is figyeli.

 

 

Ide az egyik sarokba építik be a tűzjelző beavatkozási központot, amely adja és fogadja a különböző jeleket tűz keletkezésekor.

 

 

Minden részterülethez külön helyiség kapcsolódik

Ahhoz, hogy a biztonsági, villamos és egyéb műszaki rendszerek szálai ne kuszálódjanak össze, minden egyes területet egy-egy külön egység figyel.

A műszaki ügyeletes helyiség a polgárvédelmi és parancsnoki központ is egyben, itt található több elektromos kapcsolóberendezés, többek között a világítási elosztó szekrény, amelyből a biztonsági világító központot is táplálják. A metróállomáson – nem csak itt, a többin is - külön helyiségben helyezkednek el az akkumulátorok melyek az állomás szünetmentes energiaellátást biztosítják. A Semmelweis Klinikák állomáson ez is egy teljesen felújított térben kapott helyet.

 

 

Menekülés esetén fontosak a jelzőfények

Tűz vagy áramszünet esetén az épületfelügyeleti rendszeren keresztül, számítógépes távoli beavatkozással is vezérelni tudják a szakemberek a biztonsági rendszereket. Ezeket a rendszereket szoftveresen vezérlik biztonsági protokoll szerint, mely teljesen automatizált.

Vészhelyzetben az utasok biztonsági kijutását különböző jelzőfények segítik. A kijáratjelző lámpatesteket általában a mennyezetre vagy ajtóra szerelik. (A Semmelweis Klinikák állomáson ottjártunkkor még csak a fehér dobozokat láttuk, amelyekre a zöld matricát csak később ragasztják fel.) Egyébként

kétfajta kijáratjelző tábláról beszélhetünk: az állomásdiszpécsernél az üzemi terekben hálózatról üzemeltetett kijelzők vannak, de működnek önálló akkumulátoros egységek is, amelyek áramszünet esetén is világítanak.

 

 

A másik jelzőfény, amely az utasok eligazodását segíti, a peron kőburkolatába épített menekülési jelzőnyilak (kör alakú lámpára festett zöld irányjelzők). A peron burkolása a Semmelweis Klinikák és a Kálvin tér állomáson már megtörtént, a jelzőfényeket is beépítették, de a még folyó munkálatok miatt, hogy védjék ezeket a sérüléstől, OSB lapokkal takarták le.

 

120 bárral működik a legkorszerűbb vízköddel oltó berendezés

A metró tűzvédelmi berendezései közül talán a legérdekesebb a vízköddel oltó rendszer.

A technológia rendkívül előnyös, környezetbarát, káros élettani hatásoktól mentes. Nagyon magas, 120 bár nyomással működik és mivel nagyon apró cseppekre porlasztja az oltóközeget, a hagyományos sprinkler rendszerekhez képest jóval kevesebb vizet használ el. Nem utolsó szempont, hogy elektromos felületeken sem okoz kárt, a berendezések oltás után is működőképesek maradnak.

Így nem véletlen, hogy a metró peronja alatt futó kábelalagútban is ezt a rendszert alkalmazzák. De más területeket is ezzel védenek: például a vágányteret vagy a lejtaknát, vagyis a mozgólépcsőket.

 

 

A vágánytérben a tűzveszély a szerelvényekre is vonatkozik. Ezért az oltófejeket a vágányokra, pontosabban egy, a két sín között futó csőre szerelték fel, kétméteres távolságban. Innen száll fel a köd és oltja el esetleg a szerelvényen keletkezett tüzet.

 

 

Vízköddel oltó berendezést használnak még a lejtaknában is. Az oltófejeket a mozgólépcső alatt helyezték el, de éles helyzetben a főszellőzőrendszert is segítségül hívnák: ha lent a peronszinten ütne ki tűz, a felszíni bejárat felől JET (elszívó/befúvó) ventilátorokkal fújják a menekülési iránnyal szembe, lefelé a levegőt, hogy az utasok füstmentes folyosón tudjanak menekülni.