A geotermikus energia felhasználásának köszönhetően a komplexum ökológiai lábnyoma mérsékelhető, üzemeltetése gazdaságos.
Több alkalommal beszámoltunk arról, hogy a Bosnyák tér és a Rákos-patak közötti területen, a Bayer Construct Zrt. vállalatcsoport saját beruházásában épül fel Zugló új városnegyede. Az átfogó fejlesztés keretében az itt elterülő mintegy hét hektáros területen nyolc épületet – egy lakó- és hét irodaépületet – hoznak létre. Közöttük tágas közösségi- és pihenőparkok és sétáló utca szolgálja majd az itt élők és dolgozók kényelmét, nyugalmát. A komplexum alatt mélygarázsokat alakítanak ki.
A beruházással egy új, a mai környezettudatos és fenntartható igényeknek megfelelő élettér létesül Zugló frekventált részén. Az épületeket geotermikus energia felhasználásával fűtik majd, korszerű hőszivattyús rendszerrel.
A lakások és irodák ezáltal alacsonyabb rezsiköltséggel működnek majd, mint a mostanában átadott épületek, így a bérlők vagy tulajdonosok számára is olcsóbb, versenyképesebb alternatívát nyújtanak a többi irodával szemben.
A Zuglói Városközpont energiarendszerének részleteiről és technikai hátteréről Kántor Attilával, a beruházás geotermikus fűtési rendszer- és épületgépészeti projektvezetőjével beszélgettünk.
„Célunk, hogy csökkentsük a projekt szén-dioxid kibocsátását, ezért olyan fűtési megoldást kerestünk, mellyel zöld energia által tudjuk a gáz- vagy egyéb fűtéseket kiváltani. A terület jó geotermikus adottságokkal rendelkezik, ezért termálkutat fúrtunk le közel 1200 méteres talpmélységgel. Mind mennyiségben, mind hőmérsékletben jó vizet találtunk − ez 70-74 fokos vizet jelent −, és ezzel a geotermikus fűtési energiával látjuk el a teljes létesítmény fűtését és használati melegvíz-készletét.”
A termálkút fúrásánál stábunk is jelent volt, a munkafolyamatról látványos videót készítettünk.
A folytatásban Kántor Attila kifejtette: „a közel 9 megawattos rendszerrel körülbelül 65 ezer gigajoule/év fűtést tudunk kiváltani, ami körülbelül 2 millió köbméter gázt jelent évente. Ez 1200 társasház éves fogyasztása. Ezzel az épületek használati melegvíz ellátását 100 százalékban ellátjuk, a fűtési energiájukat pedig normál körülmények között mínusz 5 fokig tudjuk biztosítani, ha minden épületet egyszerre fűtünk. Amennyiben megfelelő szabályozástechnikával egy picit eltoljuk ezeket az épületfűtéseket, úgy a teljes szezont is ki tudjuk fűteni. Az épületeken a legkorszerűbb, alacsony fogyasztású levegő-víz hőszivattyúkat helyeztük el, így abban az esetben, ha hideg lenne, rendelkezésre áll tartalék energia.”
A rendszer központja, egy 450 négyzetméteres termál hőközpont az O7-es épületben található majd. Itt kap helyet a 140 köbméteres és a 60 köbméteres puffertartály, valamint a teljes telek hidraulikai egységei, a szivattyú hőcserélője és a levegő-víz hőszivattyú is.
A kút és a gépészeti berendezések, vagyis a hőközpont és a termálcső-hálózat térszint alatt található. A négycsöves rendszer külön fűti a használati melegvizet, és van egy különálló épületfűtési kör. A termálvíz a kút és a gépház között kering, a telken belül nem. A telken belül sima technológiai vízzel működik a rendszer.
A hő kinyerésével kapcsolatban a projektvezető elmondta: „termálvíz technológiai vízhőcserélőink vannak, melyekkel kivesszük a melegvizet egy lépcsőfokban, illetve, ha a víz még igényli, akkor víz-víz hőszivattyúkkal veszünk ki további energiát.
A termálvízhasznosítás lényege, hogy minél nagyobb mértékben tudjuk hasznosítani a vizet és annak hőmérsékletét. A cél, hogy az úgynevezett hőfoklépcső minél nagyobb legyen. Tehát, ha az első tartályból kivesszük a 70 fokos vizet, és a hőcserélőn keresztül lehűtjük 40 fokra, az még csak 30 fokos hőmérséklet-különbség. Ezt visszaengedjük a kettes tartályba, és onnan egy másik hőcserélővel kivesszük 40 fokról 15 fokig. Tehát hozzá jön még 25 fok, így 55 fokos hőfok lépcsővel tudjuk kivenni az energiát a vízből, ezáltal teljes mértékben tudjuk hasznosítani a hőenergiát.”
A minél nagyobb hőmennyiség kinyerése érdekében beépítettek négy darab víz-víz hőszivattyút.
Az épületekben alhőközpontokat helyeznek el, melyek az épületek pillanatnyi hőigényét szolgálják ki. Ezek párhuzamosan kapcsolt rendszerek, melynek jelentősége, hogy amennyiben valamelyik épületnek éppen nincs fűtési igénye, akkor a rendszer lezárja magát, és a víz az összes többi épületbe áramlik, ahonnan ki tudják nyerni belőle a hőmérsékletet.
„Két rendszerünk van: a fűtési és a melegvíz. A melegvíz rendszer is ugyanúgy működik: amit kiveszünk hőenergiát, azt egy használati melegvíz hőcserélőn, lágy vízen keresztül eljuttatjuk a rendszerbe, tehát az már nem termálvíz, mert ugyanúgy le van választva. Az egyes épületekben hőcserélők találhatók, a használati melegvizet fűtjük velük.
Igyekeztünk korszerű és jó minőségű anyagokat használni: a termálkút és a gépház közötti szakaszon, ellenálló polipropilén csöveket építünk be, melyeknek kicsi a belső ellenállása, ezért nem kell akkora szivattyú munkát végezni ahhoz, hogy keringtessük a rendszert, a távvezeték pedig acélcsőből készül. Mindegyik hőszigetelt és méretezhető csőrendszer.”
Arra a kérdésünkre, hogy milyen megtérülést jelent a hőszivattyús rendszer az egyéb fűtési rendszerekhez képest Kántor Attila kifejtette, hogy a Zuglói Városközpontban energiahatékonyság szempontjából Budapest legmodernebb irodaházait építik fel. A gázfogyasztás energiaigényéhez viszonyítva a rendszer energiafogyasztása körülbelül 25 százalék körüli, tehát a negyede.
„A magas energiahatékonyságú épületeknek viszonylag kicsi lesz a hőigényük, ezért jó megtérüléssel lehet számolni” – mondta el zárásképp.