A Havannára, sőt, a Gloriett-telepre is eljuthatunk majd villamossal

Bár jelenleg az egyik legrövidebb fővárosi villamosvonal a 42-es, de ez hamarosan megváltozhat, elkezdődhetnek ugyanis a meghosszabbítással kapcsolatos előkészítési és tervezési munkák, majd a következő években elindulhat a kivitelezés is, amelynek során fel is újíthatják a teljes vonalat. A fejlesztésnek köszönhetően gyors és kényelmes metrókapcsolatot kaphatnak majd a főváros 18. kerületében lévő Gloriett- és a Szent Lőrinc telepen élők, de jelentősen könnyebben és rövidebb idő alatt lehet majd a Havanna-telepről is elérni az M3-as metrót.

Évtizedekkel ezelőtt, a Havanna-telep és a Gloriett-telep tervezésekor-építésekor nem kaptak kötöttpályás kapcsolatot a lakótelepek, az akkori korszellem szerint az autóbuszokban látték a megoldást a területen élők mindennapi közösségi közlekedésének megoldására.

Csak a Havanna-telep hatezer lakásában mintegy 17500-an élnek.

A környék a nyolcvanas évek végén tovább fejlődött a Gloriett-telep megépítésével. Jelenleg egy buszjárat köti össze a kerületnek e részét a Határ úti metrómegállóval és két további járattal Kőbánya-Kispestre juthatnak el az itt élők. A kispesti Tulipán utcáig közlekedő 42-es villamos csaknem duplára való meghosszabbításával a Kispesti temető és a Bozsik Aréna megközelítése is egyszerűbb lesz, mert a villamosvonal új szakasza ezeket is érinti majd.

Számos ponton hozhat fejlődést

A fejlesztés megvalósításának eredményeként jóval csendesebb lehet a környék, és az utcák levegőminősége is javulhat, hiszen a jelenleg közlekedő dízelbuszoknál sokkal inkább környezetbarát, kényelmes és csendes villamosok közlekedhetnek majd a vonalon. A villamosvonal felújításával és meghosszabbításával egy időben a környék is megújulhat: zöldebb és élhetőbb lehet a környezet, javulhatnak a szolgáltatások, kellemesebek lehetnek az utcák, és a gyalogos- és kerékpárosbarát fejlesztések is megvalósulhatnak.

A tervezés során a BKK társadalmi egyeztetést indít a környéken élőkkel a témával kapcsolatban. A régóta tervezett beruházás előkészítése az Európai Unió társfinanszírozásával, az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program Plusz (IKOP Plusz) programnak köszönhetően valósul meg.