Az ELTE etológus kutatói egzotikus, indonéz populációt vizsgáltak meg az életmódjuk személyiségre gyakorolt hatása szempontjából.
A Balin szabadon és családban élő kutyákat hasonlították össze az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar (ELTE TTK) Etológia Tanszékének kutatói. Az Indonéziához tartozó szigeten több ezer éve élnek szabadon kutyák, a sokféle táplálkozási lehetőség folyamatosan biztosította számukra a túlélést és az ott élő emberek sem háborgatták őket.
A turisták által is kedvelt szigetet egyre több idegen választja végleges otthonának és a beköltözők egy része a helyi utcai kutyák közül választ magának társat. Ez az új szokás jó alkalmat kínált arra, hogy az ELTE etológusai Kubinyi Enikő vezetésével megvizsgálják, miképp befolyásolja a kutyák személyiségét, ha az utcai, szabad életet egy családi kapcsolatra cserélik.
A kutatás ötletét Marco Adda vetette fel, aki a helyi Anthrozoológiai, Oktatási és Kinológiai Központ (AEC) vezetője és már évek óta rendszeresen nyomon követi e kutyák életét, sok egyedet közelről is ismer.
„A világ számos országában szabadon élő kutyák a kutyafélék legnagyobb csoportját képezik, ennek ellenére nagyon keveset tudunk az életmódjukról, szokásaikról. A betelepülő, nyugati civilizációban szocializálódott emberek sajnálják ezeket a kutyákat, befogadják őket, családi kedvencként tartják, de egyáltalán nem biztos, hogy ez a kutyák javára válik. A vizsgálatok éppen időben kezdődtek el, mert a korábbiakhoz képest jelentős változások történtek a Balin élő kutyák életében, ugyanis 800 ezerről néhány év alatt 150 ezerre csökkent a kóbor kutyák száma" - idézi az ELTE közleménye a kutató szavait.
A vizsgálatban 75 szabadon vagy családban élő kutya személyiségét hasonlították össze egy kérdőív segítségével. A várakozással ellentétben kiderült, hogy az egykori utcai kutyák számára az emberi környezet nem minden szempontból volt előnyös. Az eredmények azt mutatták, hogy a családban élő kutyák aktívabbak, ingerlékenyebbek és agresszívabbak más kutyákkal szemben, erősebb bennük a zsákmányolási hajlam is.
A személyiségvonásokban tapasztalt eltérésnek több oka is lehet, de az a legvalószínűbb, hogy a bezártság, a mozgáshiány, a szociális kapcsolatokhoz való korlátozott hozzáférés stresszt okoz a kutyák számára, hiába élnek jó körülmények között, megszabadítva az élősködőktől és nem ismerve az éhezést.
„A mi kultúránkban a kutyáink teljesen ránk vannak utalva. Mi döntjük el, mikor ehetnek és mikor végezhetik el a dolgukat, kivel, hogyan találkozhatnak. Sokukat még a pórázról sem engedik el, soha nem futhatnak szabadon. Ez feltehetően minden kutyát megvisel valamilyen szinten, de nem kizárt, hogy az évezredek óta korlátok nélkül élő bali kutyák kifejezetten nehezen tolerálják a bezártságot az ember közelében, hiába élnek luxuskörülmények között az utcai társaikhoz képest"
- jegyzi meg Kubinyi Enikő.
A vizsgálat különlegessége, hogy olyan egzotikus kutyapopuláció életébe ad betekintést, amely nem volt kitéve mesterséges szelekciónak, szemben a nyugati civilizációkban az ember közelében élő fajtársaikkal.
A kutatásban a két említett szerző mellett Miklósi Ádám, az ELTE Etológia Tanszék és az MTA Összehasonlító Etológiai Kutatócsoport vezetője, valamint Luca Corrieri olasz vendégkutató vett részt. A vizsgálat tanulságairól írt tanulmányt a PLoS One tudományos folyóiratban közölték.