200 éves szárazság miatt hagyhatták el otthonaikat a helyiek.
Kibírhatatlan szárazság volt a mai Mexikó területén 1000 évvel ezelőtt, és ez megpecsételte az egyik legnagyobb ősi civilizáció, a maják sorsát – derül ki az Index cikkéből. A régió egykori klímáját tanulmányozó kutatók megállapították, hogy 70 százalékkal kevesebb eső esett abban az időszakban, amikor a városállamokat elhagyta a lakosság.
A maják bukásának okait évek óta próbálják megfejteni a régészek, és a szárazság által okozott pusztulás is az elméleteik közt szerepelt. Ezt a hipotézist sikerült igazolnia egy nemzetközi kutatócsoportnak az egyik helyi tó üledékéből begyűjtött minták segítéségével, aminek eredményeit a Science című tudományos lapban publikálták.
A tudósok a Chichancanab-tó mélyén lévő gipszben elraktározott vízmennyiség elemzésével következtettek a több száz évvel ezelőtti állapotokra.
A maják civilizációja időszámításunk szerint 250-800 között virágzott, ám a korszak vége felé rejtélyes események miatt a lakosság elhagyta a mészkőből emelt hatalmas városait. Ebben szerepe volt háborúknak és kereskedelmi útvonalak megszűnésének is, ám az új kutatásból kiderült, hogy a politikai és gazdasági változásokban az extrém szárazságnak lehetett döntő szerepe.