Alig több mint négy év múlva kizárólag közel nulla energiaigényű épületek épülhetnek Magyarországon. Napról napra időszerűbbek a kérdések: mit jelent, mekkora és mennyibe kerül a változás?
2021 januárjától minden építkezésnél a közel nulla energiaigényű (KNE) ház létrehozása lesz az elvárás. Magyarország a többi uniós tagállamhoz hasonlóan deklarálta, hogy csökkenti az energiafelhasználását, ennek felel meg az új szabályozás, ami fokozatosan lép életbe.
Négy lépésben jutunk a KNE-házakhoz
Első lépésben 2015-től az épületszerkezetek hőátbocsátására, és az egész ház hőveszteségére vonatkozó előírások szigorodta a közpénzekből finanszírozott (uniós vagy hazai) projektek esetén. A második lépcsőben 2018. január 1-jétől ezen követelményértékek már minden épületre kiterjednek.
A harmadik lépcsőben minden középületet közel nulla energiaigényű épületként kell megvalósítani, 2018 végétől, ezt lakóházakra pedig 2021 január 1-től terjesztik ki – áll a passzivhaz-magazin.hu egy korábbi cikkében.
Azoknak az épületeknek, amelyeknek az építésiengedély-kérelmét 2016. január 1. után nyújtották be, és amelyeket 2020. december 31. után vesznek használatba, szintén a Közel Nulla Energiaigény (KNE) követelménynek kell megfelelniük.
Mit jelent a közel nulla?
A közel nulla érték azt jelenti, hogy az épületet annyira kell energiatakarékossá alakítani, hogy az erre fordított költség az épület becsült élettartama alatt megtérüljön.
Követelmény az is, hogy a közel nulla energiaigényű épületeknél az éves energiaigény 25 százalékát megújuló energiaforrásból az épületen, illetve a telken belül kell előállítani.
Beszámolható az épület ablakain érkező szoláris nyereség is, így akár az ablakok délre tájolásával is teljesíthető a követelmény, de megújuló energiát hasznosító gépészeti berendezés alkalmazásával is. Szakértők szerint ezek a követelmények még mindig enyhék, így – felkészülve a későbbi esetleges szigorításokra – érdemes lehet az előírtnál 20 százalékkal szigorúbbra tervezni az épületeket.
Mennyivel drágíthat az átállás?
A költségek növekedésére eltérő becslések jelentek meg, az Óbuda Group mérnök-tanácsadó szerint 10 a KNE családi ház építési költsége 10 százalékkal lesz több, a piacesprofit.hu cikke viszont 20 százalékos költségnövekedésről ír.
Az Óbuda Group ugyanakkor azt is megállapította, hogy Németországban mindössze 5 százalékkal drágábbak ezek a házak a hagyományostól. A különbséget azzal magyarázza a cég, hogy Németországban elterjedt az energiatakarékos építés, és így olcsóbbak a hozzávaló anyagok és szerkezetek.
A Magyar Energiahatékonysági Intézet egy korábbi közleménye is támpontot adhat, eszerint az új szabályozás miatt a falaknak, nyílászáróknak, födémnek a ma érvényes szabványoknál mintegy 40 százalékkal energiatakarékosabbnak kell lenniük.
A nagyvállalatok rengeteget nyerhetnek
A cégek számára leghatékonyabb energetikai rendszereket nemcsak a törvényi kötelezettségek miatt érdemes használni.
Az Opel gyárában például mintegy 24 százalékos energiamegtakarítást ért el a Cothec Kft. projektje: a világításiáram-igény csökkent, a fűtés- és hőigény a hulladékhő hasznosításával optimalizálódott. A Keleti pályaudvar elavult, gazdaságtalan gőzös fűtési rendszerének korszerűsítése – kazánház, távvezeték-hálózat, hőközpontok, radiátoros rendszer – 80 százalékot meghaladó energiahordozó megtakarítást hozott. A Róna Office Center fűtéskorszerűsítése során 1027 gigajoule/év megtakarítást sikerült elérni, ami 47,55 százalékos csökkenés a korábbi időszakhoz képet.
A kötelező audit is talált tartalékokat
Magyarország az uniós irányelveknek megfelelve bevezette a kötelező energia auditot a nagyvállalatok körében. Ez márciusig 350 telephelyet érintett hazánkban, az erre kötelezett nagyvállalatok 700 javaslatot kaptak energetikai beruházásokra. Ezek többsége nem jelent túlzottan nagy átalakítást, a megtérülési ideje pedig rövid. Az öt éven belül megtérülő beruházások összértéke a 100 milliárd forintot is meghaladja – ami szintén jelzi, hogy a nagyobb cégeknél jelentős energetikai tartalékok rejlenek.
(fotó: mnnsz.hu)
Hogyan lesz egy induló vállalkozásból Magyarország vezető generálkivitelezője? Egy ilyen történet kívülről gyakran nagy projektek, látványos épületek és üzleti sikerek sorozatának tűnik. Belülről nézve azonban jóval inkább döntések, kudarcok, tanulási folyamatok és következetesen képviselt elvek alakítják.