Az Erzsébet-híd Turulmadarával bővült a Hídépítők kertje

Az A-Híd Zrt. 2011 óta biztosít helyet székháza udvarában a Hídépítők Egyesületének kezdeményezésére létrejött hídkertnek, amely a hazai hídépítés történetének mentett elemeit mutatja be. A szabadtéri kiállítás létrehozásában és bővítésében a kezdetektől fogva együttműködnek a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeummal (MMKM). A kertet azért hozták létre, mert fontosnak tartják a hídépítés műszaki emlékeinek megőrzését és közkinccsé tételét, a szakközönség és a diákok számára egyaránt.

Az eltelt időszakban több hazai múzeum is csatlakozott a kezdeményezéshez: a Kiskőrösi Közúti Szakgyűjtemény és a Kiscelli Múzeum által is bővült a kiállítás. Kiemelkedően szép az elsőnek kiállított, a Margit híd felújításakor búvárok által mentett műtárgyak csoportja: a szent korona, a rostrál oszlop és a korlátmezők. Az Egri Hittudományi Főiskola pedig egy Nepomuki Szent János szobrot adományozott a kert gazdagítására. A további kiállított tárgyak közé tartozik a Mária Valéria híd mozgósaruja és korlátmezője, a Lánchíd lánclemeze és korlátmezője, valamint a Szabadság híd korlátmezője és lámpaoszlopa.

 

Kedden újabb műtárgy talált otthonra a kertben

A jövőben az MMKM Liget Budapest Projekt keretében történő átépítése kapcsán még több műtárgy kerül itt elhelyezésre szakszerű restaurálás után, amit az A-Híd Zrt. támogatásával végeztet a Hídépítők Egyesülete. Első a sorban a december 20-án elhelyezett, Varga Zoltán restaurátor által helyreállított Turul szobor, amely a régi Erzsébet-hídról származik.

Sal László, az A-Híd Zrt. vezérigazgatója az új szobor elhelyezésének alkalmából rendezett ünnepségen a Magyar Építők kérdésére elmondta, hogy az A-Hídnál a múlt épített, történelmi örökségének megőrzésére nagy hangsúlyt helyeznek – elsősorban természetesen a hidak terén, hiszen a vállalatnak itt van fontos társadalmi szerepe. Mivel sok híd megsérült a háborúk során, van bőven helyreállítási munka, és ugyanez a társadalmi szerep vezérli a céget a Nepomuki Szent János szobrok restaurálásában is. A hídkertnek a dolgozók is nagyon örülnek, tavasztól pedig a nagyközönség számára is ingyenesen látogatható lesz – jelentette be a vezérigazgató.

 

A Turul szobor egy tervezési hibának köszönheti létét

Vitézy Dávid, az MMKM főigazgatója köszönetett mondott a Hídépítők Egyesületének és az A-Hídnak, hogy az átmeneti, építkezési időszakban befogadták a műtárgyakat, amelyek egy része a jövőben is a cég kertjében marad – hiszen „mindenkinek jobb, hogy egy raktár helyett itt vannak és megtekinthetők.”

A főigazgató megosztotta az újonnan elhelyezett Turul szobor keletkezésének történetét is. Kiemelte, hogy a régi Erzsébet-híd a magyar ipari fejlődés diadalának állított grandiózus emléket 113 évvel ezelőtti megépülésekor, és teljesen átalakította a belvárost. Ám egy tervezési hiba folytán a híd budai lánckamrája a termálforrások miatt megolvadt, és a Duna felé kezdett csúszni, ezért volt aztán szükség a 17 méter magas talapzatok megépítésére, melyekre az akkori esztétika jegyében kerültek rá a szobrok.

Lapunk kérdésére Vitézy Dávid azt is hozzátette, hogy az MMKM a jövőben is az eddigiek szerint tervezi folytatni együttműködését az A-Híddal; a céggel ő már a BKK-nál dolgozva is jó kapcsolatot ápolt.