Sötét varázslatokba avatnak be az Aquincumi Múzeumban

A közelmúltban Óbudán három ólomlapra karcolt és sírok között elásott átokszöveget találtak. Mint Lassányi Gábor régész, a kiállítás főkurátora elmondta, az átoktáblák, ahogy a most először bemutatásra kerülő három aquincumi ólomlemez is, a rontószertartások fontos kellékei voltak.

„Az átoktáblákon keresztül lehetett üzenetet küldeni az isteneknek és az alvilági erőknek, segítséget kérni tőlük ahhoz, hogy valaki elégtételt kapjon az őt ért sérelmekért, vagy ahhoz, hogy egy másik ember akaratát megtörje. A társadalom minden rétege - a császári családtól a rabszolgákig - igénybe vehette ezt a sötét eljárást, ha úgy érezte, más eszköz már nem áll a rendelkezésére” - mondta.

A szakember ismertetése szerint az átokszövegeket valószínűleg mágikus receptgyűjtemények útmutatásai alapján készítették, többnyire a titkos tudás birtokában lévő varázslók. A táblákat sokszor szentélyeknél rejtették el, vagy olyan helyeken, amelyekről úgy vélték, hogy kapcsolatban állnak a túlvilággal: például temetőknél ásták el, vagy tavakban süllyesztették el őket.

 

Nem csak átkokkal lehetett védekezni

Az átkok készítése, megrendelése súlyos bűncselekménynek számított és a római jog szerint akár halálbüntetés is járt érte. A római kor emberei mindazonáltal nem voltak teljesen védtelenek a gonosz erőkkel szemben, hiszen a természetes vagy természetfölötti veszélyek ellen számos varázslatos védőeszköz is létezett.

A kiállítás ezeket a tárgyakat is részletesen bemutatja. Láthatóak aranyból, bronzból, csontból, kőből és borostyánból készült ékszerek, és olyan kis amulett tartó kapszulák, amelyekbe mágikus jelekkel és titokzatos formulákkal teleírt fémlemezeket vagy papiruszdarabokat csomagoltak. A tárlaton berendezett, rekonstruált római kori varázslóműhelyben megtalálható egy ókori varázsló teljes kelléktára: titokzatos alapanyagai, varázseszközei és receptgyűjteményei.

A kiállítás további különlegességét Cserkuti Dávid, az egyik legismertebb magyar képregényrajzoló illusztrációi adják, amelyek egy aquincumi átoktábla alapján rekonstruált és részben elképzelt konfliktust mutatnak be. A szöveg szerint Aquincumban, a Kr. u. 2-3. század fordulóján egy bírósági tárgyalás előtt szabad emberek és rabszolgák egy csoportja ólomlemezre írt átokszöveget készíttetett egy varázslóval, amellyel ellenségeik elnémítását, megbénítását igyekeztek elérni.

A Titkos utakon - Sötét varázslatok Aquincumban című tárlat szombattól 2017. november 5-ig látható.