Magyar Szabadság Napja, az ExperiDance előadásával

Az idén is nagy érdeklődést és óriási sikert hozott a Magyar Szabadság Napja alkalmából Gödöllőn az Alsóparkban megrendezett ünnepi műsor. Gémesi György polgármester beszéde után az ExperiDance Produkció tánctársulata a Nostradamus, világok vándora című műsorát mutatta be.
 

A 26. Magyar Szabadság Napján Gémesi György a következő beszédet mondta el.

Jó estét kívánok Hölgyeim és Uraim!

Köszöntöm Önöket a 26. Magyar Szabadság Napja alkalmából. Külön köszöntöm Antall Józsefné Klára asszonyt, a Belgium és Indonézia nagyköveteit, diplomáciai testületek megjelent képviselőit, Darák Pétert, a kúria elnökét, Németh Lászlóné államtitkár asszonyt, és a ma véget ért Magyar Polgármesterek XI. Világtalálkozójának megjelent polgármestereit határon innen és túlról....
Köszönöm, hogy eljöttek és minket választottak a népszerű Európa-bajnokság helyett!
25 évvel ezelőtt, 1991. június 19-én 15 óra 1 perckor hagyta el Záhonynál az utolsó szovjet katona Magyarország területét. Az egyezmény értelmében hazánk szuverenitása június 30-án állt helyre. 2001-től az Országgyűlés döntése szerint is június 19-e nemzeti emléknap és június utolsó szombatja a Magyar Szabadság Napja. Huszonöt év óta itt, Gödöllőn ezen a helyen, a Világfa előtt a magyar történelem egy-egy részletének felelevenítésével, a magyar kultúra értékeinek bemutatásával ünnepeljük a szabadságot, ami évszázados vágya volt a magyar nemzetnek, amiért sokan egzisztenciájukat, családjukat, életüket áldozták a történelem során, és ami 1991-ben vér nélkül az ölünkbe hullott.
Antall József, a rendszerváltoztatás első miniszterelnöke, aki 1991. július 1-jén, Prágában írta alá a Varsói Szerződésből való kilépésünket, így beszélt erről:
„Mi soha bele nem nyugodtunk abba, hogy Magyarországon idegen megszállás maradjon fenn, és egy tőlünk idegen politikai, gazdasági, társadalmi rendszer uralja ezt a nemzetet... Most arra emlékezhetünk, ami 1956-ban nem sikerült, ahhoz újra hozzá kellett fognunk 1988-89-ben, amikor a világ külső körülményei, a Szovjetunió belső viszonyai lehetővé tették azt, hogy megkíséreljük békés úton, békés eszközökkel kivívni a magyar szabadságot és véglegesen megbuktatni a kommunista politikai rendszert. Nem mondhatjuk azt, hogy ezt egy kormány, egy párt vagy egyszerűen mi, magyarok hajtottuk végre. Akkor nem lennénk hűek a történelmi igazsághoz. De hogy komoly részünk volt benne, azt nem tagadja le senki.”
Ennek ismeretében, ha feltennénk a kérdést, hogy mit ünneplünk ma és mire emlékezünk, bizony nagyon sokan nem tudnák a választ.
„Pedig ha megszakad az emlékezés ,nem fogunk összetartozni, nem tudunk erőt meríteni a múltból ahhoz, hogy a jelen nehézségeit át tudjuk élni” – mondta Antall József ebben a beszédében.

Néhai miniszterelnökünk szavai üzennek a 25 évvel későbbi Magyarországnak. Üzenik a szabadság napján keresztül az emlékezés és az összetartozás fontosságát. Hogy a 25 évvel ezelőtt kivívott szabadságunk elengedhetetlen érték és feltétele további boldogulásunknak itt, a Kárpát-medencében, Európában és a világban. Üzenik, hogy a szabadság nem egymás elszigetelésére alkalmas falak építése, vagy a hatalom megszerzésére és megtartására szükséges eszköz, de nem is újabb és újabb szabadságharcnak nevezett gyilkos „külső és belső” küzdelem a hatalomért, hanem egy erőforrás a mindennapi nehézségeink leküzdésére, aminek alapja nem lehet mesterségesen felépített álladó ellenségkép, hanem csakis az összetartozás. Üzenik, hogy a szabadság a döntés szabadságán alapuló egyfajta értékalapú belső, fegyelmezett rend is, ami soha nem terjedhet át más nép és emberek szabadsága korlátozására. A szabadság közös felelősség például abban is „hogy Magyarországról jó képe legyen a világnak” – mondta Antall József. Ha ezt ma is így akarjuk, akkor ahhoz elengedhetetlen egyfajta új kezdet, aminek alapvető feltétele, hogy újra le kell rakni bizonyos alapokat, aminek nélkülözhetetlen része a hitelességre, a tisztességre, a becsületre alapozott összetartozás. Olyan összetartozás, mely erősíti a közös felületeket, háttérbe szorítja a sokszor kicsinyes pártpolitikai és egyéni érdekeket, azok felett áll, és aminek alapja nem a tisztességtelen vagyonosodás, hanem szakmai szempontokat és a józan ész érveit figyelembe vevő, értékalapú nemzeti minimum. A magyar szabadságnak egy ilyen újraépítése adhat egy olyan új kezdetet, amire bátran lehet hosszú távon építeni egy kiszámítható stabil, biztos jövőt és hosszútávon egy versenyképes Magyar Köztársaságot a mai, sokszor átláthatatlan érdekekkel átszőtt, ellentmondásokkal teli, zavarosnak látszó világban.
Az elmúlt napok történései szintén bebizonyították, be kell fejezni a kettős beszédet! Hogy egy politikus nem teheti meg azt, hogy országát becsapva, saját népszerűsége növelésének érdekében egy olyan folyamatot indítson el, aminek hatása akár 500 millió embert is érinthet. Mindenért vállalni kell a felelősséget! Lehet egyes döntések népszerűtlennek tűnnek, de hosszú távon szolgálják az ország érdekét. Antall József ilyen politikus volt, ezért 25 év távlatából is hiteles.
Itt, Gödöllőn és sok helyen máshol is szívünkben és a lelkünkben lángként őrzött szabadság lehet az egyik erőforrása és záloga egy valódi, hiteles, stabil, hosszú távú cselekvésnek. Egy új kezdet szükséges, mely elengedhetetlen feltétele a valós felemelkedésnek. A mindig féltve őrzött magyar szabadság és függetlenség eszméje, amit soha nem szabad és lehet politikai hatalom megszerzéséhez vagy megtartásához felhasználni, vagy arra hamisan alapozva, sokakat megtévesztve mások ellen fordítani. Ahogyan Reményik Sándor írja Öröktűz című versében: „Egy lángot adok , ápold, add tovább / És gondozd híven”. A kivívott szabadság „lángját” itt, Gödöllőn gondosan vigyázva és hitelesen ápoltuk, gondoztuk és minden év júniusában itt, a Világfa előtt átadtuk Önöknek, mint ahogyan idén is azzal, hogy 25 év után is adják tovább, vigyék és hirdessék, hogy megvan, nem aludt ki, és továbbra is olyan közös „pont”, ami erőt adhat és ad, fényt sugároz, ami köré egyre többen gyülekeznek.

Ma este az ExperiDance tánctársulat Nostradamus című előadását láthatják Román Sándor rendezésében, mely időben és térben hatalmas időszakot ölel fel a világtörténelemből, és ami élőképek formájában betekintést nyújt a Világok Vándorának utazásán keresztül ezekbe a fantasztikus történetbe. A világutazás nálunk, Magyarországon ér véget, ami üzeni, hogy nekünk, magyaroknak csakis ez a föld itt, a „huzatos” Kárpát-medence közepén volt és lesz a kezdet és a vég.

forrás: godollo.hu

Galéria