2019.08.25, Vasárnap

Hirdetés

Megújult a Kossuth Múzeum a törökországi Kütahyában

Megújult a Kossuth Múzeum a törökországi Kütahyában

2016.03.27. 09:14

Átadták a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) és a török Kütahya Múzeum munkatársai által közösen felújított Kossuth Lajos Múzeumot a törökországi Kütahyában.

Hirdetés

Átadták a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) és a török Kütahya Múzeum munkatársai által közösen felújított Kossuth Lajos Múzeumot a törökországi Kütahyában. Az átadáson Fodor Gábor, az Isztambuli Magyar Intézet igazgatója elmondta: a múzeum 1982-es megnyitása óta ez volt az épületen végzett első átalakítás.

Egyrészt frissült a tárlat anyaga, új fegyverek, pénzérmék, ruhák kaptak helyet a kiállításon, másrészt jelentős infrastrukturális változtatás is történt, amely során a ház teljes villamoshálózatát kicserélték. Az átalakításnak köszönhetően a belső tér a modern muzeológiai irányvonalaknak megfelelően friss megjelenést kapott, elegáns lámpatestek, információs táblák és érintőképernyők gazdagítják a dizájnt. A kütahyai kiállítás bemutatja Kossuth dolgozószobáját, egy terem az 1848-1849. évi szabadságharc eseményeit dolgozza fel, valamint betekintést nyújt a 19. század közepének gazdag, magyar polgári és paraszti, valamint a török polgári életmód mindennapjaiba. A 18. századi hagyományos török faépület hét szobájában korabeli berendezési tárgyak és Kossuth-relikviák láthatók. A múzeum megújulását az Emberi Erőforrások Minisztériuma 8 millió forinttal támogatta. A múzeumi megnyitón Csorba László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója - aki történészként Kossuth Lajos kutatója is - beszédében hangsúlyozta, hogy az Oszmán Birodalom nemcsak vendégül látta a magyar államférfit, hanem meg is védte őt a rá vadászó orvgyilkosoktól. Kiemelte: az a tisztelet, az a szeretet hozta létre a múzeumot Kütahyában, amelyet a törökök a magyarok iránt viselnek.

Kicsit kanyarodjunk vissza az emlékezetben.

Kossuth negyvenöt esztendeig tartó emigrációja 1849. augusztus 17-én kezdődött, a szabadságharc bukása után. Orsovánál lépte át a magyar határt, s innen az Oszmán Birodalom területére érkezett. Először Turnu-Szeverinbe majd augusztus 22-én Vidinbe vitték, Ausztria és Oroszország a menekültek kiadatását követelte, de a Magas Porta végül úgy döntött, hogy nem adja ki őket. 1850. február 16-án ötvenheten - elbúcsúzva Sumnuban (ma Sumen) maradó társaiktól, elindultak a birodalom belseje felé. Kossuth és felesége valamint kísérete Süleyman ezredes védelme alatt 1850. március 31-én érkezett Kütahyába. Kossuth tevékeny másfél évet töltött  ebben a jelentős oszmánkori városban (a trónörökösök ebben a szandzsákközpontban készülhettek fel a birodalom kormányzására). A városról még ma sem sokat hallani itthon, a magyar kötődés ellenére. Pedig a látnivalók tekintetében is érdekes hely. A kopár anatóliai táj itt,  Kütahya közelében zöldre vált: a Porsuk patak völgyét 1-2000 magas erdő borította hegyek veszik körül, hála a gazdagon fakadó hidegvízű források és a gyógyító hévizek biztosította mikroklímának. A hajdani derviskolostorban berendezett múzeumban kiállított leletek tanúsága szerint korán felfedezte az ember ezt a tájat. A város felett magasodó fellegvár a bizánci időket idézi, a Beyazit szultán által építtetett Ulu dzsámi és a történelmi levegőt árasztó Germiyanlar utca a török építészet becses emlékei. Kütahya Törökország Sevres-je: a fehér alapon kobaltkék - téglavörös-méregzöld színű mintákkal pompázó kütahyai fajansz szülőhazája és a modern porcelángyártás fellegvára. Hagyományos motívumukkal díszített vázaformájú szökőkút áll a város főterén - ezen a téren állt az a hajdani kaszárnya (akkoriban a város egyetlen kőépülete, ma a városháza áll a helyén), ahol a magyar menekülteket először elhelyezték. A belváros felett egy régi fellegvár őrködik, a belvárosban van a Kerámia Múzeum, a Nagy Mecset, és a Kossuth-ház. Kicsit távolabb a központtól pedig a Kerámia mecset épülete magasodik. A Magyar utcában gondozott kertben álló kétszintes épület - a helyiek által Magyar háznak nevezett Kossuth Múzeum 1982 óta várja a látogatókat. Kertjében hatalmas Kossuth szobor áll, az épületben pedig Kossuth egy kevésbé ismert öregkori arcképe köszönti a belépőt.

Itt Kütahyában készítette el Kossuth Lajos Magyarország alkotmánytervezetét, s összeállított egy török nyelvtant és nem utolsósorban kiterjedt levelezést folytatott. Ennek, s természetesen a nemzetközi helyzet bizonyos enyhülésének következtében elhagyhatta az országot. Az 1851. szeptember 1-i napra vonatkozólag ezt jegyezte föl:

“A hajnali kis fuvola dobpergés kísérettel költött fel bennünket kutahiai utolsó álmunkból. A kétéves foglyokat szabadság életére rázá fel, zsibbasztó álmukból… Még nap feljötte előtt elhagytuk Kutahiát. Elhagytuk, s édes fájdalommal emlékezünk vissza kényelmes fogságunkra s a jó törökökre."

Kossuth Lajos születésének 200. évfordulója alkalmából " Kossuth Lajos, az 1848/49-es szabadságharc és az oszmán-magyar kapcsolatok" címmel nagyszabású kiállítást, szimpóziumot rendeztek., valamint a magyar szabadságharcot bemutató tárlók, ill. a Nobel-díjas magyarok című kiállítás fogadta a vendégeket. Az egyetem színháztermében vetítették le délután Sezgin Türk "Cebemben cok kücük elma var"/ Zsebemben sok kis alma van c. dokumentumfilmjét. (A film témája: egy fiatal lány (Su) hirtelen elhatározással Magyarországra utazik. Budapesten megismerkedik egy fiatalemberrel (Attila), akinek segítségével török emlékeket fedez fel. Kérdések fogalmazódnak meg benne, amelyekre a film keresi a választ.)

forrás: cegled.hu

Galéria

CeglédHívogatómúzeumKossuth Lajos