Tavaly a gyümölcsvásárlás nőtt, a zöldségeké azonban némileg csökkent. A legnépszerűbbek az alma és a burgonya, de a dinnye és a paradicsom is az élmezőnyben vannak.
Tavaly 216,8 milliárd forintot költöttünk zöldségre, gyümölcsre pedig 116,7 milliárd forintot - derült ki a GfK Hungária reprezentatív felméréséből, amelyet a Budapesti Nagybani Piac Zrt. megbízásából végzett. Mindkét szám növekedést jelent 2015-höz képest: zöldségre több mint 10 milliárd forinttal, gyümölcsre 7,5 milliárd forinttal költöttünk többet 2016-ban. A felmérés 2016. január 1. és december 31. között készült 2000 magyar háztartás részvételével.
A fenti számok azonban nem tükrözik a megvásárolt mennyiséget: a gyümölcs esetében 349 tonnáról 361 ezer tonnára (azaz 3 százalékkal) nőtt, míg a zöldségnél csökkent, 687 ezer tonnáról 676 ezer tonnára. A magyar háztartások egy év alatt átlagosan 165 kilogramm zöldséget és 89 kilogramm gyümölcsöt vásároltak, átlagosan 94 alkalommal vettek zöldséget és 50 alkalommal gyümölcsöt, s az áruk 53 százalékát a piacokon szerezték be.
A kutatás alapján a magyarok közel 90 százaléka fogyaszt naponta, vagy legalább hetente több alkalommal zöldséget, és több mint 80 százalékuk gyümölcsöt. A gyümölcsök közül leginkább az almát, a zöldségek közül pedig a burgonyát keresik, ezeket követi a dinnye, a banán, illetve a paradicsom, paprika és a vöröshagyma.
A vásárlók a jó ár-érték arányú, minőségi, friss és ízletes termékeket részesítik előnyben, ugyanakkor többségük előtérbe helyezi a magyar eredetet az árral szemben. Tavaly a hús, valamint tojás után a zöldség és a gyümölcs eredeténél figyeltek arra a legtöbben, hogy magyar legyen az áru.
A közlemény idézi Klucsik Zoltánt, a Budapesti Nagybani Piac marketing és fejlesztési igazgatóját, aki kiemelte: a Budapesti Nagybani Piacon évente mintegy 400-450 ezer tonna zöldséget és gyümölcsöt értékesítenek, amelynek 60-62 százaléka magyar termék.
Hogyan lesz egy induló vállalkozásból Magyarország vezető generálkivitelezője? Egy ilyen történet kívülről gyakran nagy projektek, látványos épületek és üzleti sikerek sorozatának tűnik. Belülről nézve azonban jóval inkább döntések, kudarcok, tanulási folyamatok és következetesen képviselt elvek alakítják.