A cégek fele további növekedésre számít az építőiparban

Tavaly az építőipari társaságok 61 százalékánál az értékesítés nettó árbevétele ugyan növekedett a korábbi évhez képest, de a tavalyi év végére már markánssá vált a lassulás – derült ki az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) által készített felmérésből.

Az ÉVOSZ 400 céget - a néhány főstől egészen a több száz főt foglalkoztatóig - megkeresve mérte fel a 2019-es év változásait és az idei év várakozásait.

A megrendelések 60 százalékát állami beruházások adják

A felmérésből kiderül, a vállalkozások fele számít további növekedésre. Összességében a megkérdezettek üzleti helyzetükkel elégedettek, azt általában jónak ítélik meg. Az elmúlt évben tapasztalható lassulás az EU-támogatások hatásának kifulladása miatt tovább folytatódik. A 2019. évi önkormányzati választások az idei első félévében beruházási visszafogottságot, ciklikusságot eredményeznek.

2020-ra összességében a tavalyi 21,7%-os bővüléssel szemben idén 5-7%-os termelésnövekedésre számítanak.

A megkérdezett vállalkozásoknál a megrendelések 60%-át közmegrendelések 40%-át a magánmegrendelések teszik ki. A megrendelések állományában 2020. évben a közmegrendelések, közbeszerzések arányának enyhe növekedésére számítanak a válaszadók. Szerződésállományuk év végére elmaradt az előző évitől, jelentős, mintegy 20%-os csökkenés elsősorban az egyéb építményeknél tapasztalható. A megkérdezett cégek további megrendelésekben bíznak, az egyenletes szerződéskötésekre azonban nincs biztosítékuk.

Közel százszázalékos a szakemberhiány

A korábbi néhány év felméréseihez hasonlóan a válaszadó cégek 94%-a tevékenységüket leginkább akadályozó tényezőként ezúttal is a szakemberhiányt emelték ki. Minden válaszadó említette, hogy sem megfelelő mennyiségű és minőségű mérnökkel, sem szakmunkással nem rendelkezik a megrendelés teljesítéséhez. A szakemberhiány megoldásához hosszú távon szükségszerű a jelenlegi képzési rendszer reformja, mely mind a szakma, mind a kormány részéről sürgető lépéseket igényel.

A munkaerőhiánnyal kapcsolatban került említésre a fekete és szürke munkaerőfoglalkoztatás, a tisztességtelen „munkaerőelcsábítás” problémája is. A vállalkozások nem érzékelik, hogy a feketefoglalkoztatás mértéke érdemlegesen csökkent volna.

A növekvő ágazat helyzetét súlyosbítja, hogy a cégek tizedénél a 2020. évi kapacitást lekötő rendelésállomány meghaladja a jelenlegi kapacitásukat. A szűkös kapacitás leginkább a lakásépítő cégeket érinti, hiszen a lakásépítési kedv továbbra is erős, a rendelésállomány ezen a területen 2019. évben tovább növekedett.

Komoly kihívást jelent, hogy csak nulla energiaigényű lakások épülhetnek

A lakásépítés, -felújítás területén jelentkező nehézségek között elsősorban

• a kivitelezői kapacitáshiány,
• az építőipar többi szegmenséhez képest magasabb szintű feketefoglalkoztatás,
• az írásos szerződés nélküli munkavégzések nagy száma,
• koordinációs, együttműködési és forráshiány (pl. 2018 októberétől megszűnt a lakástakarékpénztári megtakarítások állami támogatása) említhető.

A vállalkozók és a megrendelők elé is régi-új követelményeket támasztanak a közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó előírások. Régi, mert 2016. óta van lehetőség a felkészülésre, új, mert 2021. január 1-től csak a nulla energiaigényű lakások kaphatnak használatbavételi engedélyt.

Kulcskérdés, hogy az ilyen energetikai, környezettudatossági szempontból „újszerű” lakások építéséhez szükséges új építőanyagok felhasználására, beépítésére felkészültek-e a cégek. A hazai építőanyag-ipar, mint háttéripar felkészült-e a nagyobb igények kielégítésére?

A lakásépítési szektor lendületének megtartásához elengedhetetlen a vállalkozások kapacitásbővítése. A hosszú távú bővüléshez fontos lépés lehet az újlakás építés 5%-os ÁFA-jának, a lakásfelújítások áfa-kedvezményének újragondolása, lakásfelújítási programok, városrészrehabilitációs programok készítése is. A kivitelezők kormányzati, hosszú távú lakásgazdálkodási programot várnak.

A cégek fele bővíti a létszámot

Komoly kihívást jelent a munkaerő megtartása is a cégek számára.

Azok a cégek, amelyek tavaly még nem fordítottak anyagi erőforrásokat saját dolgozóik képzésére, 2020-ban már mindenképpen fognak. Azok, amelyek csak a fizikai dolgozók vagy csak a menedzsment továbbképzésére fordítottak, azok idén már mindkét kört bevonják a továbbképzésbe.

Ezen kívül létszámukat is növelni kívánják, a válaszadók közel fele létszámbővítési tervekről számolt be. A szakemberhiány okozta béremelkedést illetően a felmérésből jól látszik, hogy a cégek a tavalyi évben átlagosan 12%-kal növelték a béreket, 2020-ban pedig további, az országos várakozásokkal megegyező 8-9%-os bérfejlesztést terveznek. A bérekkel kapcsolatban elmondható, hogy ilyen mértékű emeléssel sem lehet az ágazatban a versenyszférához képest tapasztalható lemaradását behozni.

Az árak változásával kapcsolatban a vállalkozások várakozásai szerint ebben az évben az élőmunka ára, ezzel párhuzamosan az anyagmentes alvállalkozó díjak emelkedése lesz a legnagyobb mértékű. A válaszadók szerint az építőanyagok, a fuvardíjak és az építőgépek bérleti díjai, az inflációs várakozásokat meghaladó mértékben, 6-7%-kal fognak emelkedni. Az emelkedő árak, a megemelkedett bérek az újonnan kötött szerződésekben vállalt kivitelezés teljes költségét inflációt meghaladóan tornázhatják feljebb.

Idén is számíthat a támogatásokra a szektor

A vállalkozások likviditását nehezíti, hogy partnereik a korábbi időszakokhoz képest kicsit nagyobb százalékban fizettek késedelmesen, és a kintlévőségek behajthatóságának a megítélése sem javult lényegesen. A tartozások 95%-át behajthatónak minősítik a vállalatok. Véleményük szerint a lánctartozás az elmúlt évek során tapasztalható lassú, de folyamatosan pozitív irányba történő elmozdulása összességében megmarad. Jelenleg mintegy 200 milliárd Ft-ra lehet becsülni az építőipari lánctartozásos összeget. Növekedett a határidőn túli számlakifizetések aránya, mintegy 20%-os nagyságra.

A cégek tevékenységük, szerződésvállalásaik teljesítése során előforduló forráshiány kiküszöbölése érdekében különböző lízingkonstrukciókat, folyószámlahitelt vettek és vesznek igénybe. A kintlévőségek kis mértékű növekedése, azok behajthatóságának megítélésének romlása tavaly nem növelte, és idén sem fogja növelni a faktorálási kedvet az ágazatban. 2020-at illetően kevesebb külső forrást kívánnak bevonni a válaszadók.

A vissza nem térítendő támogatásokat illetően a korábban létrejött NGM-ÉVOSZ együttműködési megállapodás idén az utolsó támogatási évhez ért, melynek keretében 6 milliárd Ft áll rendelkezésre technológiai korszerűsítésre, hatékonyságnövelésre az ágazatban, várhatóan március hónaptól.