2021.04.20, Kedd
Szerdán indul a Nagyböjt, de mit is jelent valójában?
pixabay - illusztráció

Szerdán indul a Nagyböjt, de mit is jelent valójában?

mti

2021.02.15. 16:47

Nemcsak a hústól, hanem például a dohányzástól, az édességtől, a szórakozástól és a wellnestől való tartózkodást is jelentheti.

Hirdetés

Szerdán kezdődik a negyvennapos böjt, amellyel a keresztények húsvétra, Jézus feltámadásának ünnepére készülnek. Nagyböjt első napján, hamvazószerdán Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek délután öt órakor az esztergomi bazilikában mutat be szentmisét - tájékoztatta Tóth János Csaba, a főegyházmegye sajtóreferense az MTI-t.    

A keresztények ebben a bűnbánati időszakban hitük elmélyítésével, kiengesztelődéssel és böjttel készülnek húsvét ünnepére - olvasható a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) MTI-hez eljuttatott közleményében.   


Megtisztítja és felemeli a testet és a lelket

Nagyböjt latin elnevezése (quadragesima) negyvenet jelent, azt a negyven napot jelöli, ami hamvazószerdán kezdődik és húsvétvasárnap ér véget. A böjtöt tartó ember külső jellemzői közé tartozik a bűnbánó öltözéke, a hamu fejre szórása vagy a tartózkodás az ételtől, italtól. A böjt célja az ember Isten előtti megalázkodásának kifejezésre juttatása volt. Ugyanakkor a próféták hangsúlyozták, hogy a külső, fizikai böjt belső megújulást kell, hogy szolgáljon, és ennek a felebaráti szeretet cselekedeteiben is meg kell nyilvánulnia.   

Lukács evangéliuma szerint Jézus nyilvános működésének kezdetén negyven napra elvonult a pusztába. Az ő példája nyomán böjtöltek az első keresztények például a keresztény elöljárók kiválasztásakor. Ennek "üzenete, hogy a böjt és az imádság megtisztítja és felemeli a testet és a lelket, így az ember alkalmasabbá válik Isten szavának befogadására" - fogalmaztak.   


40 napig hús, tejtermék és tojás nélkül

A XI. századig a böjt olyannyira szigorú volt, hogy késő délutánig semmit nem ettek, húst, tejterméket és tojást pedig a böjti napokon egyáltalán nem fogyasztottak - írták. Az egyház mára enyhített a böjti szabályokon, csak hamvazószerdára és nagypéntekre ír elő szigorú böjtöt: a 18 és 60 év közötti hívek csak háromszor étkezhetnek és egyszer lakhatnak jól. E két napon és nagyböjt többi péntekén a 14 évesnél idősebb tagjait arra kéri az egyház, hogy a böjti fegyelem részeként ne fogyasszanak húst.   

Hozzátették: a mai kor embere számára a böjt nemcsak a hústól, hanem például a dohányzástól, az édességtől, a szórakozástól, a wellnestől való tartózkodást is jelentheti, de "mindez mit sem ér, ha nem jár belső megújulással (...), amelynek végén Istenhez kerülünk közelebb".

Országoskereszténységvallás