A modern tudomány és a hit nemcsak hogy összeegyeztethető, de egységes egészet alkot - ez a végkövetkeztetése a világhírű természettudós könyvének.
Megjelent Francis S. Collins, a világhírű természettudós "Isten ábécéje" című könyve. A legnagyobb amerikai élettudományi kutatóintézet igazgatója a könyvében megkísérli a „lehetetlent”: kibékíteni a tudományos és a spirituális világképeket. Az író korábban a Humán Genom Projekt vezetője volt.
"Az Isten ábécéje 21. századi apokrif, örömhír: olvasása egyszerre páratlan spirituális és szellemi kaland”
– mondta el Dr. Réffy Balázs, az Akadémiai Kiadó igazgatója a könyvbemutatón. "Francis Collins tudományosan legmagasabban jegyzett szerzőnk, könyve a minden embert érdeklő, legfontosabb kérdésekre ad választ. Szórakoztatóan, szeretettel, higgadt meggyőző erővel."
A szerző a humán genom vizsgálata révén már korábban is harmóniát teremtett e két világnézet között. Most azonban végül nem minden idők egyik legfontosabb és legcsodálatraméltóbb tudományos eredményéről írt könyvet, hanem arról, hogy a modern tudomány és a hit nemcsak hogy összeegyeztethető, de egységes egészet alkot.
"A világhírű természettudós elgondolkodtató és izgalmas könyve közérthetően és nagyon őszintén szól a kétkedőkhöz és a hívőkhöz, a világi gondolkodásúakhoz és a mélyen vallásosakhoz, miközben a tudomány iránt érdeklődők számára is érdekes kérdéseket vet fel" - derül ki a kiadó közleményéből.
Francis S. Collins, miközben komoly eredményeket ért el az emberi genom és a bolygó sok más élőlénye génkészletének kutatásában, átfogóan és részletesen betekinthetett abba a folyamatba, ahogyan leszármaztunk közös ősünktől, majd változásaink révén elindultunk saját fejlődési vonalunkon. Ennek nyomán ismerte fel annak bizonyítékait,
hogy az összes élő szervezet rokonságban áll, végső soron pedig mindez a Mindenható mesterműve – a világmindenség, benne minden csillag, bolygó, elem és maga az élet is.
A földi élet eredetének pontos mechanizmusát továbbra sem ismerjük, azonban amint megjelent az élet, a természetes szelekció útján végbemenő evolúció lehetővé tette a biológiai sokféleség és összetettség kialakulását. Az evolúció beindulását követően pedig már nem volt szükség további természetfölötti beavatkozásra. Ez a teisztikus evolúció elmélete, ami domináns nézetnek tekinthető sok olyan jelentős tudós körében, akik egyúttal hívőknek is vallják magukat, de hinduk, muszlimok, zsidók és keresztények is osztják ezt a nézetet, köztük Szent II. János Pál pápa is.
Eszerint Isten – akit nem köt a tér és az idő – teremtette az univerzumot és az azt irányító természeti törvényeket annak érdekében, hogy benépesítse az addig terméketlen világmindenséget. Ez a világlátás lehetővé teszi, hogy a hívő tudósok egyszerre tisztelhessék Istent, és használhassák a tudomány eszközeit arra, hogy felfedjék Isten alkotásának néhány csodálatos rejtélyét, miközben a hétköznapi emberek számára is megnyugtató választ adhat a legnagyobb kérdésre: hogyan jött létre az élet.
Negyedik alkalommal rendezik meg szombaton a Futókörök Napját, melynek keretében húsz helyszínen húznak futócipőt az érdeklődők az egyes településeken.