Az építőipar területén 34 százalékra csökkent a feketemunkások aránya.
Nőtt a feketefoglalkoztatás aránya, idén az első fél évben a munkaügyi jogsértéssel érintett munkavállalók 14 százalékát, 4609 embert foglalkoztattak munkaszerződés és bejelentés nélkül, míg tavaly 11 százalék volt ez az arány - derült ki az ellenőrzést végző Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatás-felügyeleti főosztályának hétfőn közzétett jelentéséből. A munkaügyi hatóság 112 030 000 forint összegben szabott ki bírságot 658 vállalkozással szemben idén az első fél évben, az érdemi döntések túlnyomó többsége azonban anyagi szankció nélküli intézkedés volt - írja az NGM. Összességében 2015 első hat hónapjában 9 736 munkáltatót ellenőrzött a hatóság. A foglalkoztatók 62 százalékánál tártak fel munkaügyi jogsértéseket, amelyek az ellenőrzésbe vont 44 193 munkavállaló 67 százalékát érintették. Tavalyhoz képest lényegében változatlan a jogsértési arány (2014 első félévében 65 százalék volt) és a jogsértéssel érintett munkavállalók aránya is (68 százalék). Az építőipar területén minimálisan, 37-ről 34 százalékra csökkent a feketemunkások aránya az első hat hónapban, azonban továbbra is ebben az ágazatban dolgoznak a legtöbben feketén - írja az NGM. A személy- és vagyonvédelmi tevékenységet ellátó munkáltatók adták az év közepéig a „feketemunkások” 14 százalékát, ami lényegében megegyezik a tavalyi adattal. A kereskedelmi vállalkozásoknál sem változott tavalyhoz képest a munkaszerződés és bejelentés nélküli munkavállalók aránya, ami 11 százalékot tett ki. A vendéglátásban a tavalyi évhez képest 8-ról 10 százalékra emelkedett a feketén foglalkoztatott munkavállalók száma az év első felében. A mezőgazdasági vállalkozások az összes bejelentés nélkül dolgozó 7 százalékát alkalmazták, ami megegyezik a 2014-es adattal, míg a feldolgozóipari munkáltatók esetében 5 százalékra csökkent ez az arány, a tavalyi 8 százalék után - olvasható az NGM tájékoztatásában. Idén az első hat hónapban az ellenőrzések 23 százaléka irányult a kereskedelemre, 22 százaléka az építőiparra, 15 százaléka a vagyonvédelmi tevékenységet végző vállalatokra és 14 százaléka a vendéglátásra - derül ki a jelenésből.

Hogyan lesz egy induló vállalkozásból Magyarország vezető generálkivitelezője? Egy ilyen történet kívülről gyakran nagy projektek, látványos épületek és üzleti sikerek sorozatának tűnik. Belülről nézve azonban jóval inkább döntések, kudarcok, tanulási folyamatok és következetesen képviselt elvek alakítják.