Többek közt egy olyan kő is előkerült, amely sok dolog újragondolására készteti a régészeket, történészeket és egyháztörténészeket.
A Balatonszemesen feltárt leletek anyagaival megnyílt a budapesti AVE Kiállítóházban - ahol korábban a szkítákról tájékozódhattunk egy helyszíni riporttal - a pálosokról szóló kiállítás. Az V. kerületi Hajós utcai kiállítóházban a Pálosok nyomában című sorozat I. tárlata február 27-ig lesz megtekinthető.
A balatonszemesi kolostor
A szervezők hírleveléből az is kiderül, a kiállítás egy négy éve megindult kutatás eredményeit mutatja be, mely az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend balatonszemesi kolostorát tárta fel.
A Mindenszentekről elnevezett pálos kolostort az 1300-as években alapították, lakói több száz éven át végeztek kiterjedt mezőgazdasági és halgazdasági tevékenységet. A török pusztítás 1555-től megszüntette a kolostori életet, majd a szerzetesrendeket feloszlató II. József (1780-1790) alatt az épület sorsa is megpecsételődött, tégláit később elhordták.
Egy civil kezdeményezéssel kezdődött
2012-ben alapítványi kezdeményezésre a kolostor helyén egy kegyhely létrehozása indult meg, ennek során derült ki, hogy az épület falai a föld alatt még megvannak. Ebből kiindulva a Civil Régészeti Alap Egyesület kezdeményezésére a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Régészettudományi Intézet közreműködésével megindultak a régészeti munkálatok.
A kutatás évről évre eredményeket hozott, ezek közül kiemelkedett egy pálos barátot ábrázoló szoborfej előkerülése. Az egyedülálló leletnek számító szobor egy kopaszra borotvált papot ábrázol, egy a feje fölé kifaragott kereszttel.
Kőreasturátor is kellett az egyedülállő lelet megmentéshez
A 2017-es év minden eddigi eredményt felülmúlt, és hihetetlen lelettel ajándékozta meg a hazai középkorkutatást. A kolostor szentélyének feltárása során egy alapkő került elő, aminek létezését sem sejtették eddig a kutatók. A Civil Régészeti Alap beszámolója szerint „egyedi jelenségről van szó, amely sok dolog újragondolására készteti a régészeket, történészeket, egyháztörténészeket.”
Az alapkő alatt pénzérmék voltak gondosan elszórva, melyek restaurálás után a datálásban nyújtanak nagy segítséget. A beszámolóból kiderül, további két helyen kerültek elő ezüstdénárok az ásatáson, hamarosan egy teljes elemzés várható az éremleletek alapján.
A homoki mészkőből faragott alapkőn gótikus betűkkel egy rejtélyes felirat áll szóelválasztó jelekkel.
Az O.S.O.P. rövidítés megfejtése komoly feladatot ró a kutatókra, lévén ilyen még nem került elő ebből a korból, így nincsenek analógiák.
Mivel az alapkő nagyon sérülékeny anyagból készült, megmentésére a Magyar Nemzeti Múzeum az intézmény saját kőrestaurátorát bocsájtotta a kutatócsapat rendelkezésére.