2019.11.12, Kedd

Hirdetés

A székelyek nemzetgyűlésen tettek fogadalmat a magyarsággal való összetartozásról

A székelyek nemzetgyűlésen tettek fogadalmat a magyarsággal való összetartozásról

mti

2019.10.17. 12:12

A szabadságharc idején született nyilatkozat ma is érvényes, a születésének helyét mostantól emlékház őrzi.

Hirdetés

Emlékházavatással ünnepelték a magyar-székely összetartozás napját a székelyföldi Agyagfalván, az 1848-as székely nagygyűlés évfordulóján. A szerdán tartott rendezvényről a Székelyhon.ro portál számolt be.

Az 1848. október 16-án kezdődő, háromnapos nagygyűlésen 60 ezer székely gyűlt össze Agyagfalván. Ekkor mondták ki, hogy kiállnak a 48-as forradalomban megalakult magyar kormány és az Erdélyt Magyarországgal egyesítő törvény mellett. Az agyagfalvi gyűlés jelentette a székely népfelkelés kezdetét, a székelység csatlakozását a szabadságharchoz.


Több mint százéves álom vált valóra

​Antal István, az Agyagfalva 1848 Alapítvány elnöke elmondta: a helyiek több mint száz éve szerették volna létrehozni az agyagfalvi nagygyűlés emlékházát, de csak 2013-ban kezdhették el az épület alapozását, amely nehézségekkel teli építkezés után csak mostanra készült el.

Farkas Mózes polgármester felidézte: 1848-ban a székelység az agyagfalvi réten fogalmazta meg az egységes magyar nemzetet megtestesítő király, illetve a mindenkori magyar kormány melletti hűségét, és ez a fogadalom ma is érvényes. Rámutatott, a mostani esemény azért különleges, mert először ünnepelhetik a magyar Országgyűlés által tavaly határozatba foglalt székely-magyar összetartozás napját.


A székelyek maguk döntöttek a hovatartozásukról

Bíró Barna Botond, az RMDSZ udvarhelyszéki szervezetének elnöke úgy vélte, hogy csak akkor lehet jövőt építeni a szülőföldünkön, ha az kölcsönös tiszteleten és elfogadáson alapul a többségi nemzet tagjaival. "Olyan sokat küzdött a nemzet, olyan sokat harcoltunk, hogy talán nekünk fiataloknak most már az lenne a feladatunk, hogy jó békéket is kössünk" - zárta beszédét.   

Zákonyi Botond, Magyarország bukaresti nagykövete hangsúlyozta, hogy az 1848-as nemzetgyűlés óta senki nem vonhatja kétségbe, hogy a székelyek ugyanolyan magyarok, mint bárki más Magyarország vagy Erdély területéről. Erről pedig éppen maguk a székelyek döntöttek.   


Támogatást kapnak a székely-magyar összetartozást erősítő programok 

Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) korábbi elnöke kijelentette: nemhogy egy nemzet, de még egy család életében sem mindegy, hogy miként emlékezünk, hiszen a hibák állandó felemlegetése legalább annyira rossz, mintha mindig mindent elnéznénk egymásnak. "Nekünk ma feladatunk van. Nem csupán magyarok szeretnénk maradni, hiszen az máshol is lehetséges. Erdélyben, Székelyföldön kell méltó életet teremteni magunknak magyarként - idézte Markó Bélát a Székelyhon.   

A magyar Országgyűlés tavaly decemberben nyilvánította a magyar-székely összetartozás napjává október 16-át, az 1848. évi agyagfalvi székely nemzetgyűlés kezdőnapját. Az elfogadott határozat szerint az Országgyűlés támogatja és szorgalmazza olyan megemlékezések szervezését, amelyek a magyarság és a székelység évszázados összetartozását hangsúlyozzák, támogatja olyan programok, hazai és nemzetközi konferenciák szervezését, illetve oktatási anyagok és audiovizuális termékek készítését, amelyek hitelesen mutatják be az eseményeket és ezek következményeit.

FókuszbanszékelyekmagyarságtörténelemSzékelyföld