2019.08.24, Szombat

Hirdetés

Ezért nem jutnak lakáshoz a fiatalok

Ezért nem jutnak lakáshoz a fiatalok

Forbes

2018.05.29. 13:10

Legalábbis az egyik legismertebb hazai befektetési elemző szerint, aki rámutatott, az ingatlanárak robbanása nem csak nálunk okoz gondot.

Hirdetés

Az Otthon Centrum elemezte az év első négy hónapjának tranzakcióit a fővárosban és a legnagyobb magyar településeken. Eszerint Budapesten öt kerületben (XIII., XI., VI., III., II.) is már 600 ezer forintos négyzetméterár a jellemző, további négy kerületben (XVIII., XIV., IV., VII.) pedig 400-500 ezer forintos. Ugyanakkor Sopron, Kecskemét, Debrecen és Győr is túllépte már a 300 ezer forintos négyzetméterárat.

A meredeken növekedő lakásárakat még az utóbbi években meglódult bérekkel és a szélesedő családtámogatási eszközökkel is nehéz követni Magyarországon.  Emiatt jelenleg a középosztályhoz tartozó fiatalok sem igazán képesek a lakásvásárlásra, amit az is jelez, hogy az első lakást vásárlók hat évvel ezelőtti 35 százalékos aránya 2015-től 20 és 25 százalék közé csökkent a Duna House adatai szerint.


Már Merkel is riadót fújt

A lakáspiaci árrobbanás mögé most az egyik legismertebb befektetési tanácsadó Zsiday Viktor próbált betekintést nyújtani – akinek az elemzését a Forbes szemlézte. A szakértő rámutat, a lakások lassan az összes fejlett országban nagyon drágává válnak, főleg a fővárosok és legnagyobb városok lakásai. Zsiday szerint ez az árrobbanás a társadalom szétszakadásával fenyeget. „A legtöbb fiatalnak esélye sincs lakáshoz jutni, és erről jelentős részben a jegybankok tehetnek” -írja blogjában.

A felvetés Angela Merkel német kancellár korábbi nyilatkozatára (is) utal, aki azt mondta, Németország egyik legnagyobb problémája, hogy a lakásárak nagyot emelkedtek.

Zsiday rámutat, a jegybankok élénkítve a gazdaságot leviszik az alapkamatot, a lakosság pedig megtakarítás helyett inkább fogyaszt (hiszen befektetni az alacsony kamatok miatt nem éri meg annyira). Ezzel párhuzamosan a cégek több beruházást indítanak, hiszen több olyan projekt lesz, amit alacsony kamatkörnyezetben már érdemes elindítani (a hitelkamatok ugyanis alacsonyak).


Közel a nullához már máshogy működik?

Csakhogy Zsiday szerint az elmúlt évek megmutatták, hogy ha a kamatszint túlságosan alacsony, ez az összefüggés egyszerűen nem működik. “Ahogy közeledünk a nulla kamatszinthez, a kamatcsökkentéseknek egyre több káros hatása van: egyrészt a nyugdíj felé tartók elkezdenek aggódni, hogy nem lesz elég a nyugdíjuk, mert a pénzük nem kamatozik.” Éppen ezért hosszú távon az alacsony kamat is növeli a megtakarítási hajlandóságot. Közben a befektetők az alacsony kockázatú eszközök helyett a kockázatosabb befektetések felé tolódnak. „A megtakarítók megvesznek mindent, a részvényektől kezdve a bitcoinon át a műtárgyakon keresztül a lakásokig. A jegybanki stratégia végül eszközbuborékokat kelt, ebből a leglátványosabb és a legkárosabb az ingatlanárak emelkedése.”

Zsiday szerint megoldás lenne, ha a jegybanki vezetők megértenék, hogy 1-2 százalék alá nem érdemes levinni az irányadó kamatlábat, mert kontraproduktív

A magyar alapkamat jelenleg 0,9 százalék, ám a Magyar Nemzeti Bank (MNB) megítélése Zsiday szerint nem ilyen egyszerű, ugyanis a kis jegybankok – és ilyen a magyar is – lehetőségei behatároltak, nincs akkora mozgásterük.

A teljes poszt itt érhető el.

 

Gazdasághitellakásfiataloklakáspiactársadalom