Az Új Duna-híd megépítésének célja a belváros forgalomcsillapítása, valamint a nagy kiterjedésű dél-budapesti rozsdaövezetek fejlesztésének elősegítése.
Az Új Duna-híd és a hozzá kapcsolódó úthálózat a 21. század szemléletével épül. A Budapest Fejlesztési Központ a tervezés kezdetétől fogva szem előtt tartja, hogy a híd és a kapcsolódó körút igazi városias főútként működjön: szintbeli csomópontjai legyenek, gyalogos aluljárók vagy felüljárók helyett zebrákon lehessen átkelni rajta, és ne csupán közlekedési folyosó, hanem a környező városrészek fejlődését, a kiterjedt rozsdaövezetek átalakulását szolgáló tengely legyen. A 2x2 sávos útpályát teljes hosszában irányhelyes kerékpáros létesítmények kísérik, a forgalomtól védett járdákat fasorok szegélyezik majd és Újbudán még egy kisebb útmenti parkot is terveznek.
Az Új Duna-híd jobb kapcsolatot teremt Budapest déli városrészei, elsősorban Újbuda, Csepel és Ferencváros között, valamint jelentősen hozzájárulhat a belváros, elsősorban a Nagykörúton belüli területek forgalomcsillapításához.
A híd átadását követően 37 ezer, további kiegészítő forgalomcsillapító intézkedések bevetése esetén akár több, mint 50 ezer gépjárművel csökkenhet naponta a belvárosi hidak terhelése. Ennek az az oka, hogy az M1-M7 felől az Egér úton és az Andor utcán Budapestre érkező autók a jövőben elkerülhetik a Rákóczi hidat, és az új hídon haladhatnak. Azáltal, hogy a Rákóczi híd délről érkező forgalma csökken, a Rákóczi híd a jövőben a Petőfi híd és az Erzsébet híd forgalmának átvételében is nagyobb szerepet tölthet be.
Az új hídon és körúton mintegy 4 km hosszban új villamosvonal is épül, amely Budán a Fehérvári úti villamospályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es hévet, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap majd, biztosítva a hálózati kapcsolatokat és a helyi igények kiszolgálását is.
A Budapest Fejlesztési Központ a híddal és a hozzákapcsolódó úthálózattal kapcsolatban a budapestiek véleményére is kíváncsi.
A BFK először az első, a Fehérvári úttól a Gubacsi útig tartó szakaszról kérte ki a budapestiek és az agglomerációban lakók véleményét, nemrég pedig a második, Dél-Pestet, Csepelt és Dél-Budát összekötő új úthálózat nyomvonalváltozatainak társadalmi egyeztetését indította el. Az erre a szakaszra vonatkozó nyomvonal még nem végleges, a döntést a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa, a Főváros és a Kormány közös városfejlesztési fóruma hozhatja meg 2020 decemberében.
A lehetséges nyomvonal-változatok megismerésére és a kérdőív kitöltésére www.budapestujkorutja.hu oldalon október 20-ig van lehetőség.
A cikk a Budapest Fejlesztési Központ támogatásával jelent meg.