Így működik együtt a kreativitás és a mérnöki tudás a Market 6.0 székházban – Galéria

Idén 8. alkalommal rendezték meg az Europa Design és az Irodakereső közös irodai élménytúráját, az Irodaházak Éjszakáját. A szakmai élménytúrán lapunk is részt vett, ahol a rendezvény első helyszíneként szolgáló Market Építő Zrt. Market 6.0 elnevezésű székházát mutatták be a nagyközönség és a szakmabeliek számára.

Az izgalmas túra a székház tágas, rendezvények és oktatások helyszíneként is szolgáló földszinti aulájában kezdődött, ahol Báthory Balázs, a Market vezérigazgató-helyettese üdvözölte a vendégeket, majd vezette körbe csoportunkat az irodaházban F. Kovács Attila designer-belsőépítész társaságában.
 

Az épület egyszerre örökíti meg a múltat és mutatja be a jövőt

A Maket 6.0 neve is árulkodó, ugyanis az épület immáron a Scheer Sándor vezette cégcsoport hatodik irodaháza a cég megalakulása óta eltelt 25 év alatt. Báthory Balázs elmondta, az 5500 négyzetméteres, (földszint + 3 emeletes) időtállóra terezett épület a Market tempójára jellemzően, mindössze 8 hónap alatt épült fel, a kivitelezésben pedig részt vett a cég összes leányvállalata is. Kiemelte, a komplexum arra hivatott, hogy hordozza és szemléltesse a cég összes tudását és szakmai tapasztalatát.

„Arra törekedtünk, hogy megörökítsünk valamit a múltunkból és belehozzunk valamit a jövőből.”

Kifejtette,

a székházba belevitték mindazt, amit a korábbi öt irodájuk, valamint a negyed évszázad alatt épült több mint 750 épület kivitelezése során tanultak.

A székház megépítésekor azt a célt tűzték ki, hogy egy különleges, rendkívüli hatékonysággal bíró épületet alkothassanak, amely egyszerre tükrözi a funkcionalitást, a racionalitást, valamint a technológiai bravúrokat egy fegyelmezett, hightech cégközpontra jellemző módon megvalósítva.

 

 

A belső terek jellemzően tágasak, levegősek, a kialakítás szempontjából pedig emberközpontúra alkották:

az egyterű munkakörnyezetre fókuszál, amely hátrányait mind a berendezéssel, mind pedig akkusztikailag igyekeztek kompenzálni.

Az „open office” valóban megjelenik az egész irodaházban: a mintegy 360 kollégára mindössze 5 db cellás iroda jut, ahol legfeljebb egy, maximum három ember ül, ez pedig az információáramlás szempontjából is előnyös megoldásnak bizonyult.
 

Így működik együtt a kreativitás és a mérnöki tudás

Ahogy az épületben körbetekintettünk, egy szabályos, rendkívül funkcionális épület bontakozott ki előttünk, ugyanakkor bárhova néztünk, olyan látványos design elemek és kreatív megoldások voltak kialakítva, amelyek pont ezt voltak hivatottak megtörni.

Annak érdekében, hogy az épület ne legyen túlzottan funkcionális megjelenésű, a Market csapata felkérte az egyik leghíresebb magyar designer-belsőépítészt, F. Kovács Attilát, aki a homlokzat, illetve a teljes belsőépítészet megtervezéséért volt a felelős. A szakember egyfajta „őrültséget, káoszt, és poént is” megjelenített az irodaház minden egyes szegletében, ezzel játékosságot kölcsönözve az épület arculatának.

Az irodaház központi magos elrendezését illetően a földszinten helyezkedik el a vendégtér, amely során nagy befogadóképességre törekedtek: az aula számos rendezvény, vagy oktatás helyszínét biztosítja. Báthory Balázs úgy mutatta be ezt a helyszínt, hogy

„nem csak szép és tágas, de legfőképp a hagyományos építőipari szakmák előtti tiszteletnek szenteltük ezt a területet.”

 

Régi tankönyvek illusztrációiból merített ötletet a tervező

A nagy hall  külsős tárgyalónak ad helyszínt, amelyek designer tervezése során F. Kovács Attila beszámolt arról, mi adta számára a tematikus kialakításához az ötletet: „Tanulmányaim során egy építőipari technikumba jártam, ahol én is részt vettem a kétkezi munkában. Ezért az a gondolat született, hogy jó lenne, ha a régi hagyományos építőipari szakmáknak adhatnánk valamilyen fajta tiszteletet egy 2021-ben épülő irodaházban.”

Így született az ötlet a meeting helyszíneihez: a teljesen üvegfelületekből kialakított szobák olyan elnevezéseket kaptak, mint például az Ács, a Kőműves, a Lakatos, vagy a Burkoló.

Emellett a tervező elmesélte azt is, hogy a grafikai tervezés során felhasználta a régi építőipari könyveinek illusztrációit, így a tárgyalók grafikájához a könyvek régi stílusban megrajzolt ábráit alkalmazta. Mivel mindenhol betonpadló van, az akusztikára is oda kellett figyelni: a kemény felületeket szőnyeggel kompenzálták, amelyek megjelenését szintén ezeknek az ábráknak a felnagyított, negatív verziójával díszítette, ezzel kiegészítve a tárgyalók tematikáját.
 

 

Az oktatóterem, mint az építőipari tudás bárkája

A szimbolikus megjelenés a földszint egyik legfontosabb helyiségében is megjelenik, az oktatóteremben. Az ajtón egy bárka látható, egészen pontosan „Noé bárkája”, melynek jelentőségét kifejtette a tervező:

„Az ábra és a terem megjelenése is azt jelképezi: itt az oktatás, az építőiparral kapcsolatos tudás jelenik meg, és annak az átadása. Azt gondoltam ez a helyiség ezáltal az építőipari tudás bárkája. Így született az ötlet a kialakítására: egy bárka belülről teljesen fából van, ezért kapott parketta burkolatot az oldalfal a mennyezet, illetve a padló is.”

Továbbá számos más képzőművészeti alkotás is díszíti az épületet, a földszinten és az emeleteken is egyaránt magyar kortárs alkotások jelennek meg.
 

 

Belvárosi hangulatú étterem mellett egy „időgép” is elhelyezkedik az épületben

Túránk második állomásán az épület egyik legikonikusabb részébe érkeztünk, a kantinba, ahol többeknek is ismerős lehetett a berendezés, ugyanis Báthory Balázs elmondta, a McDonald’s gyorsétteremben is megtalálható belsőépítészeti megoldások inspirálták az alapjait: a bútorokat és a világítástechnikát is ennek példájára alakították ki. Báthory Balázs viccelődve hozzá is tette: ez a kialakítás bizonyítottan beválik.

Az emeleti irodák látogatása felé haladva a figyelmünket egyből megragadta a főbejárattal szemben elhelyezkedő recepciós pultnak kialakított helyiség. A csoportvezető visszautalva a tárgyalók tematikus megjelenésére, elmondta, a pult kialakítása során is ezt az elvet követték: a pult szerkezetében is hagyományos építőipari szerszámok jelennek meg.
 

 

„A látványos elemek mellett a fő figyelmet mégis csak a pult felett elhelyezkedő óra, vagy inkább időgép ragadta meg, már az első pillanattól kezdve.”

Az óra különlegességéről Báthory Balázs elmondta:

„Scheer Sándor ízlését dicséri a terület fő design elemét alkotó óra is. A szerkezet egy „Florian Schlumpf”, eredetileg kerékpárváltókat gyártó terméke, amelyet „time machine-nak”, azaz időgépnek hív a tervező. A mechanikus szerkezet fogaskerekekből áll, amin elhelyezkednek a mutatók, ezek egyaránt mutatják a hét napjait, illetve az időt. A működését egy súly biztosítja, ennek felhúzására pedig mindössze csak egy kis villanymotor található benne.”

Hozzátette, az időgép alatt kiemelt helyet kapott a Market egyik munkatársa által alkotott frappáns szlogen is:

„Az idő halad, az érték marad.”

Így néz ki egy irodarészleg

Túránk az emeleten elhelyezkedő egyik irodai szekcióban ért véget, ahol betekintést nyerhettünk a Market kollégáinak hétköznapi élet egyik legfontosabb színhelyébe.

A nyitott, napfényes iroda stílusos kialakítást kapott, számos design-elem színesíti, illetve több különböző pihenőhely is kialakításra került.

Báthory Balázs bemutatta, a rekreációs terek minden emeleten különbözőek, közös bennük viszont hogy megtörik az egyterű irodák szabályosságát, és elválasztják egymástól a különböző szervezeti egységeket. Az emeletek mindegyike négy tárgyalóval rendelkezik, valamint itt található az egyetlen utólagos installáció is az épületben: a kellemesebb hőmérséklet biztosítása érdekében árnyékolókat kellett az üveghomlokzatra telepíteni.

Hozzátette, itt is kiemelt figyelmet kapott a fenntarthatóság, az irodaterekben víz-automaták találhatóak, melyek az egyszer használatos palackok használatának csökkentését segítik, valamint mindenkitől elérhető távolságra szelektív hulladékgyűjtő szigetek találhatóak, melyek lehetővé tették az asztali szemetesek megszüntetését.
 

 

Maga a „káoszt” prezentáló installáció adja a lépcsőház fő díszelemét

Az irodaterek megtekintését követően túránk a végéhez ért. Távozóban, a lépcsőházban ismét egy F. Kovács Attila által tervezett, látványos installáció tárult elénk.

A belsőépítész elmondta, a lépcsőház fő díszelemét alkotó csillár koncepciójának az ötletét egy kőműves fándli adta, amelyeket úgy alakított ki, hogy ezek alkotják a lámpatesteket. Így lett a lépcsőház közepére felfüggesztve egy 10 méter magas, összesen 62 darab fándliból álló lámpaszerkezet, amelyet a designer külön kérésére nem elektromos drótok, hanem hangszóró zsinórok alkotnak. Minden egyes fándlit egy elektromos összeköttetés és egy tartó acélszál alkot. Az installációról F. Kovács Attila úgy nyilatkozott, hogy

„nagyon izgalmas volt a beépítése, ugyanakkor a legnagyobb kihívást is jelentette számunkra. A művel a zűrzavart komponáltam meg, szinte össze-vissza áll, de valójában ez egyfajta rend is, ami ezt a fajta káoszt tudja prezentálni az érkezők felé.”

 

Végezetül ismét a földszinti főcsarnokba érkeztünk, ahol a körvezetést zártuk.