Jön a tavasz: megkezdte hazaútját Báró, az első gólya

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) pénteki tájékoztatása szerint Báró már Törökország felett repül. Fajtársai többnyire csak március végén, április elején jelennek meg a magyarországi fészkeiknél, ám Báró gyakran már február végén megérkezik. A hazatérés pillanatát a nagyközönség is átélheti a madár fészkét figyelő webkamera révén.

A szakemberek egészen tavalyig nem tudták, hogy mi áll a gólya viselkedésének hátterében. 2016 tavaszán aztán sikerült műholdas jeladóval megjelölni a madarat, aminek köszönhetően kiderült, hogy Báró nem a hazai állomány fő telelőterületére, Szudánba és Csádba, hanem csupán Kis-Ázsiába, Izrael térségébe vonul. Ez a rövidítés jelentős, sok ezer kilométeres megtakarítást jelent, ezért tud Báró - a többieknél jelentősen nagyobb kockázatot is vállalva - korábban megérkezni Magyarországra.

Az idei korai indulás jelentős kihívásokkal indult Báró számára. A madarat az Anatóliai-fennsíkon a magyarországi viszonyokat idéző hideg, nappal is tartós fagyok fogadták. Ennek ellenére jól halad és a hétvégén valószínűleg el is éri Európát. Báró útját egy folyamatosan frissített térképen lehet nyomon követni.

Egy különc gólya már télen is marad

A Zala megyei Semjénháza gólyája már több éve a faluban telel, a madarat a hidegebb napokon a helybeliek etetik. Az áramszolgáltató szakemberei a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület és a Balaton-felvidéki Nemzeti Park együttműködésével csütörtökön műfészket szereltek fel számára egy villanyoszlopra, még a fészekfoglalási időszak előtt.

A madárvonulás majdnem egész évben tart

A legtávolabb telelő két magyar fehér gólya eközben még mindig jó hatezer kilométerrel délebbre, Mozambik és a Dél-Afrikai Köztársaság szavannáin telel. Mindazonáltal a madarak vonulása - egyetlen faj esetében - sem köthető sem ősszel, sem tavasszal egy adott időponthoz. A madárvonulás mindössze egy hónapig, júliusban szünetel csak Magyarországon, mivel a legkésőbb érkező halvány gezék csak június elején-közepén érnek haza, miközben a legkorábbi indulók, például a fehér gólyák, már augusztusban megkezdik az őszi vonulást.

A február azért különösen fontos a magyarországi madárállományok szempontjából, mert a hosszú távú vonulók többsége ekkor kezdi meg a végső felkészülést a hosszú hazaútra. A gyűrűzési adatokból azt is tudják a szakemberek, hogy a fecskék esetében - és gyaníthatóan a többi fajnál is - a legerősebb szuperhímek indulnak el a legkorábban, így nekik jutnak a legjobb fészkelőterületek.