A madarak között nyertes gólyatöcs csaknem az összes kontinensen előfordul, míg a halak aranyérmese, a vörösszárnyú keszeg az állóvizek lakója.
A gólyatöcsöt, vagy régi nevén a székigólyát választották egy internetes szavazáson a 2018-as év madarának, amellyel a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a különböző fajok és azok élőhelyeinek védelmére szeretné felhívni a társadalom figyelmét.
A Magyar Haltani Társaság hagyományosan meghirdetett „Az év hala” közönségszavazásán pedig a vörösszárny keszeg lett a legnépszerűbb.
A Madártani Egyesület hagyománya hosszú múltra, immár négy évtizedre tekint vissza, ugyanis 1979-ben indították el az Év madara programot.
A madarak közt folyó versenyben a nyertesen kívül még a gulipánra és a nagy pólingra lehetett szavazni.
A gólyatöcs hosszú lábával és csőrével, fekete-fehér színével egy miniatűr fehér gólyához hasonlít. Ez a madár igazi világpolgár, öt alfaja az Antarktisz kivételével az összes kontinensen előfordul. Március-áprilisban érkezik a trópusi Afrikából, majd többségük a költési időszak végén, augusztusban el is hagyja Magyarországot. A legfontosabb magyarországi élőhelyei a Duna-Tisza közén és a Tiszántúlon találhatók.
A halak közönségszavazásán az első helyet elnyerő vörösszárnyú keszeg 44 %-kal nyert, a második helyen 32 %-kal a szivárványos ökle végzett, a sokáig szoros versenyben a győzelemre is esélyesnek tűnt sebes pisztráng pedig végül 24 %-a csak a harmadik lett.
A vörösszárnyú keszeg a sekély, növényzetben gazdag állóvizek lakója, de kisebb számban a lassú folyóvizekben is előfordul. Hazánkban a hegyi patakok és a kifejezetten gyors folyószakaszok kivételével szinte mindenütt megtalálható. Táplálékát fonalas algák, fiatal növényi hajtások, magvak alkotják, felismerni fölfelé nyíló szájáról, valamint vöröses úszóiról lehet.
A Nemzeti Atlétikai Központ komplexumában a Stadionpark és a Panoráma Sportpark nyújt szabadidős programra lehetőséget.