Idén februárban eldőlt: Budapesten a Galvani utcánál épülhet meg az Új Duna-híd. Más forgalomcsillapító intézkedésekkel együtt az új híd akár napi 55 ezer autóval csökkenti majd a belvárosi autóforgalmat, feltárja ugyanakkor Budapest rejtett aranytartalékát, Észak-Csepel rozsdazónáját is.
A Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának február 27-ei ülésén eldőlt, hogy a Galvani utcánál megépülő Új Duna-híd kormányzati terveit a főváros is támogatja. Az Új Duna-híd a Rákóczi hídtól délre, Újbudán épülhet meg, feltárva ezzel Budapest rejtett „aranytartalékát”, az észak-csepeli rozsdaövezeteket, emellett közvetlen összeköttetést biztosít Dél-Buda, Csepel és Dél-Pest között. Belvárosi forgalomcsillapító intézkedésekkel együtt az Új-Duna híd jelentősen csökkentheti a belső kerületek forgalmát: a híd az előzetes modellezések alapján a belvárosi hidakról napi 55 ezer autót szívhat ki, az Üllői út forgalma pedig mintegy 6000 autóval csökkenhet.
Az Új Duna-híd tervezőjét 2018-ban egy nyílt, nemzetközi tervpályázaton választották ki. A tervezés jogát az rotterdami Erasmus-hidat is jegyző UN Studio és a BuroHappold Engineering konzorciumban nyerte el. A híd tervein a holland tervezőiroda jelenleg is dolgozik, a végeredmény pedig egy 2x3 forgalmi sávos, villamosközlekedésre is alkalmas, egyedi és elegáns, mégis dinamizmust és erőt sugárzó hídszerkezet lesz.
Az FKT februári ülésén egyértelművé vált: a híd megépítésének a főváros részéről sincs akadálya. A kormány ugyanakkor garanciát adott arra, hogy a pesti oldalon a hídhoz kapcsolódó levezető úthálózat kapcsán a főváros által javasolt alternatívákat is megvizsgálják, és a nyomvonalról kizárólag a helyi lakosok, valamint az érintett önkormányzatok bevonásával születhet döntés – ezek az egyeztetések jelenleg is folyamatban vannak.
A cikk a Budapest Fejlesztési Központ (BFK) támogatásával jelent meg.