A Zöld Híd Programnak változó jogi és gazdasági környezetben kellett egy időtálló rendszert megterveznie és működtetnie 2002-es alakulásától. Hat éve már nonprofit kft -ként kezeli Észak-kelet Pest és Nógrád Megye 108 településének lakossági hulladékát. Az elmúlt évek egyre kiszámíthatatlanabb hulladékgazdálkodási politikája, az erőltetett rezsicsökkentés, és a tervezett totális államosítás miatt persze kérdéses hogy meddig.
A Zöld Híd Programnak változó jogi és gazdasági környezetben kellett egy időtálló rendszert megterveznie és működtetnie 2002-es alakulásától. Hat éve már nonprofit kft -ként kezeli Észak-kelet Pest és Nógrád Megye 108 településének lakossági hulladékát. Az elmúlt évek egyre kiszámíthatatlanabb hulladékgazdálkodási politikája, az erőltetett rezsicsökkentés, és a tervezett totális államosítás miatt persze kérdéses hogy meddig.
A Zöld Híd Régió Környezetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft-t (Nkft.) 2010-ben alapította az Észak-kelet Pest és Nógrád Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási és Környezetvédelmi Önkormányzati Társulás (Társulás). Az Nkft. 100 százalékos önkormányzati tulajdonban van. Feladata elsődlegesen a Kohéziós Alap támogatásával létrehozott Észak–Kelet Pest és Nógrád Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer, azaz a Zöld Híd Program üzemeltetése, valamint a tagönkormányzatoknak igény esetén közszolgáltatás biztosítása.
A Zöld Híd Régió Nonprofit Kft. által használt gyűjtőjárművek
A Zöld Híd Program jelenleg 108 településen élő 285 000 lakos által termelt hulladék kezelési feladatait látja el. A Program Észak-kelet Pest megye és Nógrád megye nyugati részét érinti, amelyek közül az előbbi a Közép-magyarországi, az utóbbi az Észak-magyarországi régióhoz tartozik.
„Tiszta vidék, rendes táj”
A "Zöld Híd Program" célja az, hogy minél kisebb arányban kerüljön lerakással, azaz depóban történő ártalmatlanításra a hulladék. Eredetileg gyűjtőszigetes és hulladékudvarokban történő szelektív és gyűjtéssel, a haszonanyagok válogatásával, a vegyes hulladék mechanikai-biológiai feldolgozásával és RDF (Refuse-Derived Fuel, vagyis másod-tüzelőanyag) termeléssel, valamint a háztartásonkénti zöldhulladék gyűjtéssel és komposztálással kívánta ezt a célt elérni.
Az Nkft. elsődleges feladata a szelektív hulladék gyűjtése volt, de néhány településen a 2011. évtől kezdődően megkezdte a vegyes hulladék-gyűjtést, a lomtalanítást, az elektronikai hulladék-gyűjtést is tartalmazó közszolgáltatást. Míg 2012-ben 7 települést látott el komplex módon, addig ez a szám jogszabályi változások következményeként 2014-ben már 45 településen 175 000 lakost jelentett. Új gyűjtőjárműveket csak korlátozott számban volt lehetséges beszerezni, ezért a szállítási feladatok gyors bővülése a kétműszakos munkarend bevezetésével és pontos logisztikai tervezéssel vált lehetővé. Ugyancsak két műszakos munkarendet vezettek be a kézi válogatóban és a mechanikai előkezelő üzemegységekben. A dolgozói létszám is jelentősen megemelkedett. 2010-ben 80 fővel kezdte meg működését, 2012-ben már 152 főt foglalkoztatott, 2015 végére a dolgozók száma elérte a 248 főt. A munkavállalói létszám jelentős növekedése miatt vált szükségessé az üzemi öltözők bővítése.
A Zöld Híd Programnak, fontos eleme a környezeti nevelés. Az Nkft. két telephelyén egy-egy oktatási referens koordinálja a szemlélet formálási tevékenységet, óvodások, általános és középiskolások, felsőoktatásban tanuló diákok és a felnőttek részére szerveznek tematikus programokat A csoportok szállítását az Nkft. saját busszal, díjmentesen biztosítja. 2010 óta 28 000 látogató ismerte meg a rendszer működését, több mint 50 helyi rendezvényen jelent meg gyűjtőjárművel, ugráló várral a Zöld Híd Sátor.
A rendszernek fontos szerepe van a felsőoktatásban is. Minden évben több hallgató gyakornokként kapcsolódik be az Nkft. munkájába, és az oktatási programok keretében is rendszeresek az üzemlátogatások. Több mint 200 felsőfokú hulladékgazdálkodási technológus ismerte meg a technológiát gyakorlat keretében, illetve a gyakorlati vizsgájuk során a helyszínen, a működő technológia ismeretéről adtak számot.
Az elmúlt években számos olyan hallgatói és oktatói kutatás történt, mint komposztálás, vagy hulladékösszetétel vizsgálat, amelyek eredményei a technológia ellenőrzését, javítását vagy fejlesztését szolgálták.
A Zöld Híd Program EU-s pályázati támogatással épült ki, hasonlóan a most átadott vagy átadás előtt lévő regionális rendszerekhez. Feladata egy komplex, regionális hulladékgazdálkodási rendszer üzemeltetése a legkorszerűbb technológiák alkalmazásával, elsősorban a hulladékok kezelése - MBH, vagyis a mechanikai-biológiai hulladékkezelés, illetve a válogatás, komposztálás, lerakás- és ártalmatlanítása vonatkozásában. A rendszert működtető cég, a Zöld Híd Régió Nonprofit Kft. tulajdonosa az Észak-Kelet Pest és Nógrád Megyei Regionális Környezetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás, tehát a közszolgáltató 100 százalékban önkormányzati tulajdonban van. Az Nkft. nemcsak hulladékkezelési technológiákat üzemeltet, hanem 45 településen ellátja a hulladék gyűjtés-szállítás közszolgáltatói feladatait is. Az Nkft. jellemzője más közszolgáltatókhoz hasonlóan, hogy nonprofit, így többek között nincs osztalék, a kiadás és a bevétel oldal egyenlege nulla. A bevétel elsősorban a lakossági díjakból és a haszonanyag értékesítéséből származik, a kiadás oldalon a napi működés mellett a tartalék képzés található (amortizációs és rekultivációs). A rezsidíj csökkentés következtében (amely a villamos energia és gáz közműszolgáltatás területén jelentős megtakarítást eredményezett a háztartásoknak) az Nkft. bevétele 10 százalékkal csökkent, ugyanekkor a kiadási oldal megnövekedett az új adók és járulékok (e-útdíj, a felügyeleti díj, a lerakási járulék, a banki tranzakciós járulék) bevezetésével. A díjmegállapítás hatósági körbe kerülésével az új terhek már nem építhetőek be a közszolgáltatási díjakba. Amíg egy családnak a hulladékdíj csökkentése éves szinten 2-3 ezer forint körüli megtakarítást jelent, addig az Nkft. esetében közel 200 millió forintos bevételkiesést és 100 millió forintot meghaladó költségnövekedést okozott. Olyan regionális rendszernél, ahol az EU támogatás feltételeként 20 év távlatú pénzügyi tervet fogadtak el, a vállalt fenntarthatóság feltételei sérülnek, mert a napi kiadásokat a jövőbeni pótlások és fejlesztések elkülönített tőketartalékból kell fedezni.
Az hulladék lerakás elkerülése, minél több csomagolóanyag anyagában történő újrahasznosítása egyértelmű cél, nem elsősorban az EU elvárásai miatt, hanem egy környezettudatos, jövő generációk egészséges környezethez való jogát figyelembe vevő társadalmi igény és igényesség miatt is.
Az eredményesség érdekében a szelektív hulladékgyűjtést elsősorban a hasznosításra kerülő anyagáramokon keresztül kellene támogatni, ez most töredéke a valós költségeknek. Valós eredményt csak úgy lehet elérni, ha a potenciálisan hasznosítható anyagot még a fogyasztónál eltérítik a vegyes hulladéktól. A lakosság tájékoztatását leghatékonyabban a közszolgáltatók tudják ellátni, például egy olyan lakossági tanácsadó szolgálat felállításával, mint ami Ausztriában is működik. A hasznosítható anyagok kiválogatása utáni maradék még mindig magas fűtőértékű, ennek energetikai hasznosítása jelenti a gazdaságos megoldást ugyanúgy, ahogy a vegyes hulladékból kiválogatott RDF-nek is.
Jelenleg a válogatott hasznosítható anyagok csak nyomott áron értékesíthetőek. A hasznosítást támogatni kell, erősítve a haszonanyag áramok után kapható támogatást. A közszolgáltatók rendkívül bürokratikus teljesítésigazolási eljárással juthatnak a támogatási összegekhez, valamint bonyolult kereskedelmi tevékenységet is folytatniuk kell az értékesítési bevételeik maximalizálása érdekében, amelyek értékes erőforrásokat vonnak el a tényleges szakmai munkától.
Néhány szakmai javaslat is megfogalmazódott az Nkft. ötéves üzemeltetési tapasztalata alapján, amelyek segíthetik a valós előrelépést a szakmai döntéshozók részére. A zöld hulladék kezelése terén például óvakodni kell a nagy, centralizált rendszerek kiépítésétől. Gazdaságtalan az alapanyagot 60-70 kilométerre szállítani, majd drága technológiával komposztot előállítani, mivel a komposzt nagy mennyiségben nehezen eladható. Helyi mezőgazdasági vállalkozók ösztönzésével, egyszerű, nyitott forgatásos rendszerekkel kell komposztálni és a saját termőföldeken felhasználni. Támogatni kell a lakosság házi komposztálási tevékenységét, akár a közszolgáltatási díjakban adott kedvezménnyel. Folyamatos tájékoztatást kell folytatni a tiszta zöldhulladék elkülönített gyűjtése és a háztartásban előállított komposzt felhasználására vonatkozóan.
Zöld Híd Régió Nonprofit Kft. nem törekszik a problémák elfedésére, hanem mint közszolgáltatót a jobbító szándék vezérli. A Zöld Híd és a többi közszolgáltató sem a lakosságot sanyargató, ártó szervezet, mert minden társaságnál szakmailag felkészült, elhivatott emberek látják el feladatukat, takarítják el a mások által megtermelt szemetet, vigyáznak környezetünkre.
forrás: greenfo.hu
Galéria
