Bejártuk az M3 metró 3K-nak nevezett állomásait: a Kálvin, a Corvin-negyed és a Semmelweis Klinikák állomást. Megnéztük, milyen új burkolati elemekbe öltöztette a SWIETELSKY a felújított tereket, amelyeket május közepén már az utazóközönség is láthat.
Már javában zajlik a műszaki átadás-átvétel az M3 metró középső szakaszának három felújított állomásán, amelyeket májusban vehetnek birtokba az utasok. Látványos fotókon örökítettük meg a Kálvin tér, a Corvin-negyed és a Semmelweis Klinikák szemrevaló tereit, amelyekben a művészet, a modern építészet és az eredeti, nyers szerkezeti állapotok harmonikusan keverednek. Az M3 metró középső szakaszának állomásait a SWIETELSKY Építő Kft. kivitelezte.
Az ötven évvel ezelőtt épült terek, szerkezeti elemek tervezői elgondolását követve egy mai kornak megfelelő rekonstrukciót valósítottak meg. A felújítás során komoly akusztikai és biztonságtechnikai követelményeknek kellett megfelelni és figyelembe kellett venni új szempontként az akadálymentesítést is. Ezek nagy hatással voltak a burkolatok kialakítására. Az építészeti koncepcióról Csapó Balázs és Germán Tibor a Paragram Stúdió Kft. építészei beszéltek a beruházó BKV egy korábbi videójában.
Mindhárom állomás lejtaknáját úgy építették át, hogy megmaradjon a mozgólépcsők korábbi mennyisége, és mellé beférjen a ferdepályás felvonó is. Emiatt viszont sok esetben elfogyott a hely az új, épített burkolatok számára.
Így jött az az elképzelés, hogy megmutatják a korábbi, bányászott és egyéb technológiával épült szerkezeteket, amelyek eddig rejtettek voltak a közönség számára. Ezt a „nyers” hatást oldják a vidám, élénk színek, a bátran használt képzőművészeti elemek és alkalmazott grafikai minták, valamint a burkolati anyagok, melyekkel minden állomás egyedi karaktert, fűszerezést kap. Emellett vannak olyan alkotórészek, amelyek egységes képet, élményt adnak mindhárom állomáson. Az aluljárókban és peronszinteken Amrik Hajnalka, a projektvezető kalauzolt minket végig és mutatta meg a különböző burkolati elemeket.
Az állomások kialakításánál szempont volt, hogy mindhárom egyedi dizájnt kapjon, mégis egységes megjelenésű legyen. Ezt a hasonlóságot az egyöntetű, új gránitburkolattal és a fémlemez falburkolatokkal érték el, igaz, utóbbiak az egyes állomások látványvilágába illeszkedően eltérő színűek. Más-más kialakítású, de fémlemez mindhárom állomás álmennyezete is.
Eltérőek viszont a pillérek. A Semmelweis Klinikák állomáson ezeket fehér mozaikburkolat fedi, a másik kettőn pedig a korábbi tartószerkezetet mutatják meg, az acélköpenyt csak megtisztították és lelakkozták.
A beszédérthetőség szempontjából az állomási területek hangelnyelő burkolatokat kaptak: a lejtaknákban, a peronok fölött a mennyezeten, oldalt a kábeltakaró fal mögött, illetve a vágányzónában a kábeltakaró és a peronlemez alatt is.
A Semmelweis Klinikák állomás különlegessége a bejárat belsejében, a lejtakna tetején látható íves, festett üvegfal, amelyet hosszú, vékony, levélre emlékeztető motívumok díszítenek – akár a közeli Füvészkertet is eszünkbe juttatva. Ehhez a látványhoz passzol a három mozgólépcső közé elhelyezett üvegfalú ferdepályás lift. Itt a lejtaknában kifejezetten igaz volt az, hogy a szélső mozgólépcsők fali részén a mostaninál több burkolat gyakorlatilag használhatatlan méretűre szűkítette volna a gyalogos űrszelvényt. Ezért meghagyták a szerkezetkész állapotot, mint látványelemet, feketére festve, valamint megfigyelhetők a metró főszellőzésében résztvevő JET ventilátorok is.
A Semmelweis Klinikák peronszintjén – csakúgy, mint a másik kettőn – egységes, új gránit padlóburkolatot építettek. Ezekben taktilis nyomvonalvezetések találhatók, amelyek a vakok- és gyengénlátókat segítik a tájékozódásban, valamint a menekülési útvonalat mutató világító irányfényeket is elhelyeztek benne.
A fém falburkolat szürkésbarna, „champagne” fantázianévre hallgat, de a térben látványos a citromsárga szín is: például a szürke „VPI Lungo” betonpadok mögött, ahol a szálcement falon visszaköszönnek a látványos fűmotívumok.
Az állomás jellegzetessége a peronnal szembeni fal, amely egy sárgára festett aluhab borítás. Itt a környezettudatosság is érvényesült, az újrahasznosított anyag azonban nemcsak innovatív építőanyag, hanem dekoratív küllemet is nyújt.
A fém rácsos álmennyezet messziről nézve egy folyamatos burkolatnak tűnik, de alulról nézve láthatók az állomás szerkezeti elemei.
A 3K állomás legszínesebbike kétségkívül a Corvin-negyed. A kék falburkolathoz tökéletesen illik a beltéri bútorban megjelenő sárga, narancs és piros. Az állomás jellegzetessége az itt elhelyezett „VPI Lungo” betonpad család, amelyben különleges eljárással ötvözték a retro színeket, visszaidézve a régi, műanyag padok látványvilágát.
Ezt a vidám hatást erősíti a szembetűnő optikai álmennyezet, melynek különböző méretű, hosszúkás elemei a játékos elrendezéssel izgalmas hangulatot kölcsönöznek. Messziről nézve elrejti a különböző biztonsági berendezéseket, tűzjelzőket, de alulról nézve mégis észrevehetők. A lejtakna érdekessége, hogy a peronszintről felfelé haladva a mozgólépcsőn ezek az álmennyezeti elemek ritkábbak, majd az aluljáróba érve teljesen elfogynak a fejünk fölött. A bejáratnál az oldalfalakon megmaradt a régi mázas csempeburkolat.
A betonpillérek itt fekete acélköpenyt kaptak, ami tulajdonképpen a zsaluja, öntőformája volt – ezt szándékosan meghagyták a gyári feliratokkal, jelölésekkel együtt. Tisztítás után védelmet biztosító lakkréteget és antigraffity bevonatot kapott.
Ez az állomás nemcsak színében, hanem témájában is különleges. Az utazó már az aluljáró szinten egy impozáns megjelenéssel találkozik: a színes mozaikcsempe és a hatalmas üvegfalak modern teret alkotnak. (Ottjártunkkor még védőfóliák takarták a mozgólépcsők oldalát, hiszen amit csak lehet, az utolsó pillanatig megvédik az esetleges sérülésektől.)
A mozgólépcsőkön haladva a citromsárga üveg oldalfalat háromszögelemekből kirajzolódó csodaszarvas motívumok díszítik. Ezek a formák a peronszinten is visszaköszönnek, a pihenőszigetek mögötti falon. A szürke padok itt is betonból készültek, mögöttük láthatók a lejtaknából már ismerős sárga üvegfalak. Ugyanezek a figurák jelennek meg a peronnal szembeni kábeltakaró falon, perforált képekben.
Az állomás érdekessége a térnövelő hatású álmennyezet, amelyen trapéz alakú síkemelések vannak. Ennek összeszerelése óriási kihívást jelentett a szakembereknek - az eltérő oldalú síkidomokat egy tervezőprogram segítségével illesztették össze. A perforált lemezek azonban az egész térnek egy látványos, plusz mintázatot adnak.
Ferdepályás felvonó itt is épült, de a Corvin-negyed és a Semmelweis Klinikák állomáson elhelyezett ferdelifttel ellentétben ennek oldala nem engedi az belátást, az üveg printelt színezése okán.
A vágányok fölötti mennyezet mindhárom állomáson úgynevezett ernyőszerkezetes roppantott fémlemezből készült. A peronok végén vasútbiztonsági berendezés, úgynevezett peroninfra figyeli a vágányzóna melletti biztonsági sávot és a hangosbemondó jelez, ha valaki belép ide a beszállási időn kívül. A biztonságos közlekedést, csúszásmentességet a peron szélén végig egy 80 centiméter széles, lángolt felületű sáv segíti. Az egyéb biztonsági berendezésekről egy korábbi írásunkban már beszámoltunk.
S hogy sikerült-e a tervezőknek megtalálni az egyensúlyt a funkcionalitás és az esztétikum között? Ezt hamarosan maguk az utasok dönthetik el. Egy azonban biztos: a három állomás átadása mérföldkő az M3 metró középső szakaszának felújításában, amelyről lapunk folyamatosan beszámolt. A rekonstrukció talán leginnovatívabb elemei a Magyarországon most először használt ferdepályás felvonók, amelynek megvalósításáról itt írtunk részletesebben. Ugyanezen a szakaszon a vágányfelújítást a Swietelsky Vasúttechnika végezte, ezek a munkálatok szintén hamarosan befejeződnek a három állomás között.