2020.12.05, Szombat

Hirdetés

Az épülettől tanulva élesztik újjá a várbeli Pénzügyminisztériumot
Fotók: PM-TER6 Kft.

Az épülettől tanulva élesztik újjá a várbeli Pénzügyminisztériumot

magyarepitok.hu

2020.02.17. 16:00

A történelmi épületek helyreállítását sok esetben nehezíti, hogy az eredeti tervdokumentáció hiányos, ezért a tervezéshez szükséges információk egy része csak a feltáró bontások nyomán válik elérhetővé. A kivitelezéssel párhuzamosan folyó tervezés nehézségeiről és érdekességeiről beszélgettünk Borbély Pállal, a Magyar Királyi Pénzügyminisztérium egykori épületének rehabilitációját koordináló PM-TÉR6 Nonprofit Kft. vezérigazgatójával.

Hirdetés

Már korábban is többször beszámoltunk a budai Vár egyik legjelentősebb beruházásáról, a Pénzügyminisztérium rekonstrukciójáról: bemutattuk a látványterveket és szó esett a munkálatokat megelőző előkészítő szakaszról ugyanúgy, mint a munka menetéről is. Most a projektet irányító szervezet vezetője a nagymúltú épület újjáélesztése kapcsán előkerülő történelmi értékekről és azok kezeléséről beszélt szerkesztőnkkel.

 

Az előre tekintő kutatómunka nélkül nem lehetne helyreállítani a műemléket

Borbély Pál már a beszélgetés elején hangsúlyozza a projekt előkészítő szakaszában végzett, kiterjedt kutatómunka fontosságát. Ennek a munkának az eredménye, hogy elegendő mennyiségű információ áll rendelkezésre a hiteles homlokzati és épület-rehabilitációhoz – mutat rá.

 

A képre kattintva galéria nyílik.

A sok viszontagságot – háborús sérüléseket, átépítéseket – megélt Szentháromság téri épületegyüttes számos titkára fokozatosan, a tavaly megkezdett kivitelezési munkák során derült fény. „Az eredeti szerkezetet néhol három-négy rétegben elfedő hozzáépítések és ráépítések elbontásával a kiviteli tervek elkészítéséhez nélkülözhetetlen részletek válnak láthatóvá” – mondja el a vezető, majd hozzáteszi: a födém- és padlófeltöltésekben, rejtett zugokban talált, értéktelennek tűnő törmelékek is sokszor kincsnek bizonyulnak.

 

Ahol hiányzott a tervrajz, maga az épület mutatott utat

A vezérigazgató ezt követően példákat hoz az épületben rejtőző értékekre. Kifejti: a főhomlokzat rizalitjának helyreállítását megelőző bontás során fedezték fel a sértetlen állapotban megőrzött, csupán befalazott ajtónyílások kereteit.

Szintén a feltáró munkára támaszkodva oldották meg az eredeti konszignációs rajzok hiánya okozta fejtörést. „Komoly kihívást jelentett a miniszteri fogadóterem, illetve váróterem mennyezeti díszeinek rekonstrukciós tervezése, de szerencsére a padlózat elbontásakor nagy mennyiségű gipsztagozat került elő, így a tervezők precízen ki tudták szerkeszteni a mennyezet mintázatát” – mondja el Borbély Pál.

 

 

A példákat sorolva folytatja: a tervezők nagy örömére a díszterem falnyílásában fellelt eredeti parkettatöredék alapján pontosan lehetett méretezni az egykori táblás faburkolatot. A tanácsterem oldalfalán végigfutó, bagolyfejet idéző gipszdíszítésről pedig csupán két fotó állt rendelkezésre, de egy-egy feltöltésben talált maradvány alapján hitelesen helyreállítják ezt is.

Az ajtókeret-díszítések anyagáról pedig több helyen kiderült, hogy nem fa – mint ahogy azt korábban gondolták –, hanem valójában fautánzat, úgynevezett flódertechnikával, gipszből készültek.

„Ugyan az épület egyes részletei nem Fellner Sándor eredeti terve szerint valósultak meg, illetve az építési terveken nem volt minden részletesen bekottázva, de az így feltárt információk birtokában a most készülő rajzokon az apró részletek is precízen kiszerkeszthetők.”

 

Megőrizték a jövőnek a múlt értékeit

A vezérigazgató ezt követően arra is kitér, hogy a feltárásokkal párhuzamosan elvégzett épületdiagnosztikai vizsgálatok igazolták, hogy az épületegyüttes szerkezetei jelentősen leromlottak az elmúlt évtizedekben.

Többek között a födémszerkezetekben talált – akkoriban kísérletinek számító – Melocco-féle kohósalak födémlemezek nem felelnek meg a mai statikai előírásoknak, így komolyabb terhelés esetén életveszélyes helyzet állhatott volna elő.

 

 

Emellett a pincefalak nedvességtartalma is elérte a közel 100 százalékos telítettséget – ez a tönkrement vízelvezetés és csatornarendszer eredménye. A korábbi kollégiumi részeken a vizes blokkok területén korrodált acélgerendákkal és súlyos penészedéssel találkoztak a kibontások során.

„Ezek természetesen visszahatottak a tervezési folyamatokra, viszont a szükségessé vált beavatkozások után megalapozottan állíthatjuk majd, hogy ezt

az értékes történelmi épületet újabb, minimum 100 évre megmentettük”

– hangsúlyozza a vezető. Az eredeti, minisztériumi funkció megőrzése pedig – melyet a nemzetközi szervezetek ajánlásai is támogatnak – biztosítja a hosszú távú üzemeltetést és értékmegőrzést, amely egyre gyakoribb tendencia a világon – derül ki szavaiból.

 

Azért voltak kellemes meglepetések is

 

 

A feltárások során több kellemes meglepetés is érte a szakértőket. Így például az utcai szinten, a főbejárat eredeti kapuzat maradványán viszonylag jól olvashatók a korabeli felirat egyes részletei. Az aulatérben ma is látható felirat alapján valószínűsíthető, hogy a teljes szöveg az alábbi lehetett:

 

ÉPÜLT I.FERENCZ JÓZSEF URALKODÁSA

LUKÁCS LÁSZLÓ PÉNZÜGYMINISTERSÉGE ALATT

AZ 1901-1904 ÉVEKBEN

FELLNER SÁNDOR MŰÉPÍTÉSZ TERVEI SZERINT

 

A vezérigazgató elmondja még: a rizalit alapzatának feltárásakor az épület egykori fűtési-szellőzési rendszeréhez tartozó üreget találtak, amelyet – hasonlóan a sziklába vájt folyosókhoz – gépészeti térként a jövőben is hasznosítani lehet.

 

A kandallók is titkokat rejtettek

Végül még egy érdekes, részben technológiai példára hívja fel a figyelmet: a tervező, Fellner idejében a minisztérium épületében két különböző fűtési rendszer működött. Korábban is tudták, hogy az acélradiátorokhoz a külső falak falhornyaiba rejtett vezetékeken juttatták el a forró vizet, de az csak most derült ki, hogy egyes helyiségeket – a közbenső főfalak aknáin keresztül befújt – forró levegővel is temperálták. A vakolat leverése után a főfalon mindenütt jól láthatók az aknák szélét jelölő fekete csíkok.

„Így, az akkoriban modernnek számító fűtési megoldások következtében a reprezentatív terekben lévő kandallók csupán dekoratív szerepet láttak el, viszont az épület hátsó szárnyának néhány szobájában, valamint a lépcsőházakban egyáltalán nem volt fűtés” – mutat rá befejezésként a projekt során feltárt egyik legmeglepőbb részletre a vezérigazgató.

Szabó Ákos

Galéria

HelyiBudapestBudai VárinterjúműemlékfelújításPM-TER6 Nonprofit Kft.