Az M3-as metrón középső szakaszának állomásairól rendszeresen tájékoztatunk a BKV Zrt. és a SWIETELSKY Építő Kft. szakembereinek segítségével. Most az óriásprojekt beruházójának projektigazgatója adott lapunknak interjút, új részletekre is rávilágítva.
Lapunk folyamatosan nyomon követi az M3-as metró felújítását, mely a BKV Zrt. beruházásában készül el. Jelenleg a fő munkák a középső szakaszon haladnak (a Nagyvárad tértől a Lehel térig, az állomásokon a SWIETELSKY Építő Kft. dolgozik), de a 20 állomásos metró két szakaszát egy rendkívül összetett projektben adták át. Korábbi cikkeinkhez képest új, rendszerszintű megközelítésből beszélgettünk a témáról Radnay Tiborral, a BKV-n belül az egész óriásprojekt megvalósítását irányító Metró Felújítási Projekt Igazgatóság vezetőjével, aki már az M3-as rekonstrukcióját előkészítő munkák óta vesz részt a beruházásban.
A vezető szakember életében nemcsak a 2014-ben elrajtolt M3-as projekt óta játszik fontos szerepet a metró. Hamar kiderül: miután már gyermekkorában is ez a szakma vonzotta, az M3-as építésének végső szakaszában részt is vett: a mai Lehel téren (akkor Élmunkás téren) lépett be a metró világába. Ez már csak azért is aktuális, mert
maga a metró is egy komplex rendszer, első szakaszát (Deák tér-Nagyvárad tér) 1976-ban adták át, az utolsót (Árpád híd-Újpest Központ) pedig 1990-ben.
„Az, hogy egyáltalán működőképes a metró 40 év után, az a BKV elhivatott és kiváló szakembereinek köszönthető” – emeli ki már a beszélgetés elején, párhuzamot vonva a modern elektronikai eszközökkel: „ha ma vesz az ember egy laptopot, azt 4 év után kidobja, mert lassú, nem bírja futtatni a programokat.” Rámutat: minden nagyváros legfontosabb közlekedési eszköze a metró, nincsen alternatívája, majd rámutat a feladat méretére is: a ’70-es évektől elejétől ’90-ig építették fel a hármas metrót, eközben is változott a technológia, azonban a változás csak ezt követően csak tovább gyorsult.
Az M3 metróvonal rekonstrukciójához hozták létre a projektigazgatóságot: ideiglenes, de több éves munkára, a többi szervezeti egységgel ellentétben nem működtető, hanem lebonyolító igazgatóságként. „Ide olyan emberek kellettek, akik nem csak ismerik, hanem szeretik is a metrót, és hajlandóak egy csupán évekig mérhető élettartamú projektigazgatóságban dolgozni, mindemellett kifejezetten jól értik a szakmájukat” – foglalja össze a folyamatban már a kezdeti szakasztól részt vevő Radnay Tibor.
Ráadásul olyan feladatot lát el a beruházó, a tervezők és a kivitelezők csapata, ami nemcsak Budapest, hanem az ország egyik legjelentősebb beruházása és mindennap fókuszban van.
Az M3-as metró felújítása uniós támogatással valósul meg, így a projektigazgatóság méretét is megszabja a támogatás erre fordítható költségaránya. Azonban ezt sose használták ki teljesen: „a maximum 45 fő helyett 40-et értünk el, beleértve a 20 műszakis szakembert, pénzügyi, tájékoztatási, informatikus és adminisztratív munkatársakat is” – fejti ki a Radnay Tibor. Az óriásprojektben egy rendkívül összetett folyamatot valósítanak meg, melyhez ezt az infrastruktúrát egy 4 fős csapat kezdte el kialakítani, ennek az igazgató is tagja volt.
A speciális szaktudással rendelkező csapat összeállítása évekig tartott, a feladatok növekedésével bővült a létszám. Az Igazgatóságon természetesen mérnökök dolgoznak a legtöbben, akik különböző területeken egyedi tapasztalatokkal rendelkeznek. A föld alatti építészeti és vasúti hálózat kialakításának-, a különleges gépészeti, áramellátási berendezéseknek-, a metró üzemeltetésének rendszerszintű ismerete elengedhetetlen a korszerűsítéshez.
Szerencsére több olyan kolléga dolgozik az Igazgatóságon, akik évek, évtizedek óta a BKV alkalmazottai, így nemcsak a Társaságot, de a szakterületek és a kapcsolódó egyéb szervezetek, szakhatóságok működését is ismerik. Ez persze igaz a pénzügy, a jog és az adminisztráció területén tevékenykedőkre is. A Metró Felújítási Projekt Igazgatóság az M3 metróvonal rekonstrukciójának teljes lebonyolítását koordinálja, a tervezéstől egészen a finanszírozásig. A projektet minden szinten képviselik, az Európai Unió, a felelős Minisztérium, a Főváros, az illetékes Önkormányzatok, a civil szervezetek, a sajtónyilvánosság, és a lakosság előtt is.
A finanszírozási, az adminisztratív és első tervezési feladatok lebonyolítását követően írták ki a közbeszerzési eljárásokat. „A metróépítkezésnél már a tervezésnél figyelembe kellett venni, hogy a dokumentáció alapján olyan berendezéseket kellett beszerezni, amiknek a legyártása hosszútávú folyamat, már csak maga a sínanyag is. 108 méteres elemekből áll össze a 17,3 méter hosszú alagútban futó két pálya – a kitérőszakaszoknál négy. Ha a vállalkozó 10 hónapig tervez, majd megrendeljük a berendezéseket és azoknak a gyártása is 10 hónapba telik, az máris közel két év” – mutat rá a vezető.
Ezt kerülte el a megrendelő Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal (ma Innovációs és Technológiai Minisztérium), a finanszírozó EU-val és a fővárossal egyeztetve projektigazgatóság azáltal, hogy párhuzamosan indították el a kivitelezői, valamint a tervezői eljárásokat (ezek a már korábban elkészült engedélyezési terveket öntötték konkrét formába).
Mint sok esetben a sokszereplős óriásprojektben, itt is meg kellett találni az egyensúlyt az előírások, a minőség, az ár és a sebesség között. „Így is meg kellett ismételnünk az első, engedélyezési tervek alapján kiírt közbeszerzési eljárást, hogy a későbbi, pontosabb tervek birtokában a kivitelezők a kisebb kockázatokkal számolva kedvezőbb ajánlatokat készíthessenek.”
„A nyertes Főmterv – Uvaterv konzorcium elkészítette a kiviteli terveket – bár ez nem volt egy olyan egyszerű folyamat, mint ez a félmondat sugallja. Ebben a projektben szinte minden félmondat akár több éves munkát takar. Végül több okból döntöttünk amellett, hogy négy fő kivitelezői szerződéssel és három szakaszban bonyolítjuk le a kivitelezést.”
A 20 állomás rekonstrukcióját három fő ütemre bontották
Az alagút- és sínrendszert pedig a Swietelsky Vasúttechnika Kft. kivitelezi (ez utóbbi vállalat a névhasonlóság ellenére külön vezetésű és szervezetű a SWIETELSKY Építő-SWIETELSKY Magyarország cégcsoporttól). A SWIETELSKY Magyarország Kft. vállalta el a forgalompótlási útépítéseket és -karbantartásokat (link az interjúra), a kommunikációs munkálatokat a PRO-M Zrt. végzi a teljes vonalon, a mérnöki és műszaki ellenőri feladatokat pedig a Budapest Közút végzi.
Az északi és a déli szakaszt is visszaadták a forgalomnak, a délit tavaly ősszel, azonban mindeközben az akadálymentesítés folytatódik, illetve a középső, Belváros alatt a legmélyebben fekvő szakaszon halad a kivitelezés.
A főváros legnagyobb forgalmú metróvonalának több, mint felét újjáépítették, a projektigazgatóságon viszont még úgy érzik, a mostani kihívások is vannak olyan jelentősek, mint bármi, ami eddig felmerült.
„A középső állomásokból álló szakasz több szempontból különleges: az egy külön történet. A felszíni szállítási lehetőségek igen korlátozottak, itt fut a legmélyebben a vonal (bányászati módszerekkel alakították ki a belvárosi részét) és gyakran nem közvetlenül a főútvonalak, hanem lakóépületet alatt” – foglalja össze a már korábban is említett félmondatokban Radnay Tibor.
A szakasz két állomásáról hosszabban is beszél, mindkettőnél az akadálymentesítés is felmerül. A Budapest történelmi területein a fentebb felsorolt okokból is nagy kihívást jelentő feladatra többlépcsős egyeztetéssel találtak megoldást, Japántól Svédországig számos példa virtuális tanulmányozása után.
„A tervezők eredetileg a felső szakaszon nem is tartották megvalósíthatónak a pénzügyi lehetőségeken belül az akadálymentes hozzáférést a metróhoz. Először felszíni buszjáratot javasoltak, de ezt az érintetteket képviselő szervezet elvetette, többek között azért, mert nem lett volna lehetőség segítő nélkül a használatukra” – kezdi a felsorolást Radnay Tibor.
„A volt szovjet térségben találtunk olyan szerkezeteket, melyeket három mozgólépcsőre illesztve egy tolószéknek alkalmas felületet lehet kialakítani. A BME hallgatói közül ezzel többen is foglalkoztak, egyikük diplomamunkaként ki is dolgozata a Budapestre szánt változatot. De itt is le kellett volna állítani a mozgólépcsőt a felszereléshez, amit csak a BKV munkatársai tudtak volna elvégezni, így ezen is tovább léptünk.”
A hangsúlyos érdekképviselettel megtalálva a közös utat, végül a ferdepályás liftekhez fordultak, melyek Európában is kuriózumnak számítanak. Skandináviában találták meg elsőként a szerkezeteket. „Ott is nehéz az építkezés a föld alatt, kőzetben dolgoznak, így a ferde mozgólépcsőaknákon túl nem akartak függőlegeset kiépíteni, azokban helyezték el a liftet.”
Ezt a megoldást alkalmazzák Budapesten is, ahogy erről riportjainkban rendszeresen beszámolunk. Mivel három mozgólépcső minden állomásban szükséges, így részben az 1 méteres szélesség 90 centiméteresre csökkentésével, részben pedig modern technológiák alkalmazásával, a mozgólépcsők közti teret csökkentve teremtik meg a belvárosi állomásokban a ferdelift helyét.
„Az Arany János utcában például azért van erre szükség, mert a metróállomás nem a Bajcsy-Zsilinszky út, hanem az épülettömb alatt van. Ezek az épületek bauxit beton szerkezetűek, amelyek alatt mind a függőleges aknákat, mind a vízszintes alagutakat igen nehezen lehetett volna megvalósítani.”
Beszélgetünk még a Deák Ferenc térről is, ahol egyedül a középső ütem állomásai közül függőleges lift épül, átvezető alagúttal együtt (erről videónkat itt tekinthetik meg ). Itt a korábban tervezett Nemzeti Színház teremgarázsához részben elkészült egy lift. Ennek a szerkezetét felhasználva fúrtak le a megfelelő mélységig, majd építettek új alagutat az Erzsébet tértől a hármas metró peronjához a SWIETELSKY Építő Kft. szakemberei.
Mindazonáltal a déli és az északi állomások közül is több helyen épül majd még felvonó: ezeket az az uniós támogatás későbbi elbírálásakor tudták beépíteni a tervbe, a helyüket pedig már kiépítették. Ilyen például az Ecseri út és a Pöttyös utcai állomás, vagy az északi szakaszon a Dózsa György úti is.
A beszélgetés vége felé közeledve a polgári védelmi funkciókról is szó esik. „Ezt a rendszert eredetileg akár 72 órás tartózkodásra, polgári védelmi funkciókra tervezték, konkrétan akár egy atomtámadás ellen is. Ezeket a funkciókat nem változtatjuk meg, azonban egy okos szellőzőrendszer és több különböző vízköddel oltó rendszer felszerelésével biztonságosabbá tesszük a metrót a hétköznapi használatra. Tűz estén például automatikusan a megfelelő programot futtatja le a rendszer” – mutat rá zárógondolatként a projektigazgató, aki itt is, mint a projekt minden eleménél, részletesen be tud számolni az építkezésről.
Szabó Ákos





















Hogyan lesz egy induló vállalkozásból Magyarország vezető generálkivitelezője? Egy ilyen történet kívülről gyakran nagy projektek, látványos épületek és üzleti sikerek sorozatának tűnik. Belülről nézve azonban jóval inkább döntések, kudarcok, tanulási folyamatok és következetesen képviselt elvek alakítják.