Budapest egyik legrégebbi köztéri szobrát restauráltatta az A-Híd

Immár közel tíz éve finanszírozza és felügyeli minden évben egy műemléki értéket képviselő Nepomuki Szent János szobor felújítását az A-Híd Zrt. Elsőként 2013-ban az Egri Hittudományi Főiskolától ajándékba kapott szobrot újította fel a hazai hídépítés meghatározó vállalata, melyet saját székházának udvarán helyezett el. Ezt követően tettek egy vállalást miszerint minden évben saját költségen felújítják egy magyar település a szentet ábrázoló szobrát: Óbuda, Soroksár, Gödöllő, Csömör, valamint a felvidéki Tornalja után tavaly sem állította meg az A-Hidat a pandémia: Kisbéren egy 230 éves Nepomuki-szobrot restauráltattak.

 

 

A barokk kor nagy magyar mesterének munkája lehet a szobor

Idén a fővárosi budafoki Hosszúhegy teret díszítő, vélhetően az 1700-as évek első feléből származó szentszobrot választotta az A-Híd. A vélhetően Bebó Károly, a hazai barokk szobrászat egyik vezető képviselőjének keze munkáját dícsérő szobor a szentet teljes életnagyságban ábrázolja, a kezében pálmaággal, mely vértanúságát jelképezi. A művészettörténészek szerint eredetileg Budán, vagy az egykori Kiscellen állhatott, a mai XXII. kerületbe – ahol a legrégebbi köztéri szobor – 1790-ben került.

 

A Varga Zoltán Zsolt restaurátor munkájával felújított szobrot a hétvégén leplezték le, az eseményen részt vett a művész mellett Sal László, az A-Híd Zrt. vezérigazgatója, Németh Zsolt helybeli országgyűlési képviselő, Karsay Ferenc kerületi polgármester, Gy. Németh Erzsébet főpolgármester-helyettes, valamint Németh Zoltán budafok-tétényi polgármester-helyettes is.

 

Szimbolikus a Duna közelsége

 

Az országgyűlési képviselő beszédje során kifejtette: nem véletlen, hogy a Duna mellett állították fel a szobrot, mivel Nepomuki Szent János a hidak, a folyók, a hajósok, a vízimolnárok és a halászok védőszentje is. Az országgyűlési képviselő rámutatott: hogy a Duna összekapcsoló elem az Új Duna-híd (Galvani híd) és a szobor között. A hamarosan felépülő híd a budapesti közlekedés fontos segítsége és ütőere lesz – derült ki szavaiból.

 

Gy. Német Erzsébet beszédében többek elmondta: a Budapesti Történeti Múzeum, az A-Híd Zrt., a kerület és a fővárosi önkormányzat munkatársainak jóvoltából újult meg a szobor. Hozzátette: nagy örömömére szolgált, hogy 2021-ben újra sikerült felújítani a cég nagylelkű felajánlásának köszönhetően, így újra büszkének lehet lenni a műalkotásra, mely már a 18. század óta díszíti a teret.

 

A hídépítés felelősség, elszántságot és kitartást igényel

 

Sal László felidézte a szobor történetét és hozzátette: az A-Híd (és a teljes Híd-csoport), valamint a Hídépítő Egyesület is büszke arra, hogy az eddig 1935-ben, illetve az 1980-as évek végén lezajlott restaurációk után most részesei lehetnek az alkotás megújulásának. Szintén felidézte: 2013-ban a Hidak és Hídépítők Napján tettek fogadalmat arra, hogy minden évben felújítsanak egy, a szentet ábrázoló szobrot. „Sajnos a koronavírus miatt tavaly és idén az esemény elmaradt, de vállalásunkat teljesítettük” – tette hozzá.

A vezérigazgató rámutatott: a hídépítés különleges rendszerszintű gondolkodásmódot és lelkialkatot igényel, aki hidat épít egy folyó fellett, annak nemcsak szakmájához kell értenie, hanem elszántnak és kitartónak is kell lennie. „Egy jó hídépítő csak a feladatára koncentrál, távlatokban gondolkozik, egyszerre látja maga előtt a részleteket és a kép egészét.”

 

 

A budapesti hidak történetében fontos szerepe van az A-Hídnak

Emlékeztetett: az A-Híd 70 éves múltra tekint vissza, és így nagy gyakorlata van nagyszabású, összetett feladatok kivitelezésében, több száz hídépítési projektben vettek részt. Ma a cég legkiemelkedőbb munkája a Lánchíd felújítása, de a Szabadság hidat és a Margit hidat is a vállalat újította fel – tette még hozzá, hangsúlyozva: ezek történelmi jelentőségű hidak.

 

 

Ennek kapcsán kifejtette azt is, hogy a Hídépítők Egyesülete és a Híd-csoport mindig tisztelte a hidak által képviselt történelmet és tisztában volt felelősségével, hogy értéket adjon vissza a helybelieknek. A szoborrestaurálásokkal egyszerre a történelem és a hidásszakma előtt tisztelegnek, miközben értéket adnak át az utókornak és a helyi közösségeknek – tette még hozzá.

„Szeretettel adjuk vissza a szobrot Önöknek ezt a megszépült szobrot, bízva abban, hogy a felújításnak hála még sokáig megbecsült és értékes műemlék marad az itt élőknek" - hangsúlyozta.

A szobrot az esemény végéhez közeledve Ailer Gáspár plébános áldotta meg.