Újjászületett a Szent István-terem a Budavári Palotában

Rendszeresen beszámolunk a budai Várban zajló műemlék-helyreállítási munkálatokról, és a Szent István-terem újjászületéséről. A szerdán az MTI-n megjelent információk szerint a terem rekonstrukciója elkészült, és a díszes belső tér augusztus 20-tól a hónap végéig ingyenesen látogatható.

Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter szerdán a helyszínen kitért arra is, hogy jól halad a Vár történeti rekonstrukciója, ezt a Palotanegyed régi fényüket eddig visszanyert épületei, a Várkert Bazár, a Főőrség és a Lovarda épülete vagy a Karmelita kolostor is bizonyította.

Mint felidézte,

a Szent István-terem elkészítésében annak idején a magyar iparművészet legnagyobb alakjai - Zsolnay, Thék, a Haas Fülöp és Fiai vállalat vagy a Neuschlosz testvérek - vettek részt,

 és most egy elkötelezett csapat hatalmas munkával tudta újraalkotni az egykori berendezést.

 

A munkálatokat archív fotók segítették

Fodor Gergely, a Budavári Palotanegyed megújításáért felelős kormánybiztos kiemelte: az 1902-ben elkészült Szent István-terem − a déli összekötő szárny részeként − a második világháború pusztítása során teljesen kiégett, a háború utáni kommunista érában pedig a terem helyreállítására esély sem volt.

A Szent István-terem újratervezője Angyal Tibor építész, a művészeti szakértő Rostás Tibor művészettörténész volt. Utóbbi elmondta:

a rekonstrukciót segítette, hogy a terem a legjobban dokumentált tér az egész Királyi Palotában, és rendelkezésre álltak archív fotók és tervrészletek, előkerült egy látványterv-sorozat és megmaradtak darabok.

 

A Szent Korona innen indult útjára utolsó királyunk koronázásán

A közlemény felidézi, hogy az államalapító Szent István királyról elnevezett terem a magyar iparművészet kiemelkedő teljesítménye volt a 19-20. század fordulóján. A dualizmus korának meghatározó magyar építésze, Hauszmann Alajos a magyar iparosmesterek legjobbjait gyűjtötte maga köré, hogy együtt alkossák meg a termet, melynek

berendezése 1900-ban a párizsi világkiállításon elnyerte a zsűri nagydíját. 1916 decemberében IV. Károly, az utolsó magyar király megkoronázására innen indult a Szent Korona a Mátyás-templomba.

Az újjáépítésben részt vevő hazai mesterek éveken át dolgoztak a berendezés kialakításán.

Újra elkészültek a falakat díszítő Árpád-házi királyokat és szenteket ábrázoló Zsolnay-pirogránit képek, a terem központi helyét elfoglaló kandalló és a tetejére kerülő Szent István-mellszobor, az intarziás parketta, a fém- és ötvösmunkák, az egyedi bútorok és függönyök, és a terem falát burkoló díszes borítás.

 

 

Aba-Novák Vilmos festményét most tekintheti meg először a nagyközönség

A Szent István-teremhez egy különleges kiállításon keresztül vezet az út a Budavári Palota déli összekötő szárnyának első emeletén.

A tárlat kurátora Gulyás Gábor esztéta, a teremhez kapcsolódó installációt Havadtőy Sámuel képzőművész alkotta meg.

Gulyás Gábor a szerdai tárlatvezetésen szólt arról, hogy

szenzációnak számít Aba-Novák Vilmos festménye, amelynek létezéséről a művészettörténet tudott, de kiállításon mostanáig nem volt látható. Az 1936-ban készült munka azt a pillanatot jeleníti meg, amikor Szent István felajánlja a koronát Szűz Máriának.

 

Budapesten először látható Szent István hermája

Kiállítják Szent István 1635-ben Rómában készült nagy hermáját is, melynek különleges talapzatát a korszak legnagyobb szobrásza, Giovanni Lorenzo Bernini készítette. A világ egyik legnagyobb hermáját megalkotása óta a zágrábi egyházmegye székesegyházában őrzik, Budapesten először látható.

Havadtőy Sámuel világhírű képzőművész kifejezetten erre a helyszínre alkotta meg azt a tíz kapura épülő installációt, amely Szent István király Imre herceghez írt intelmeinek csaknem ezeréves szövegén alapul.

"Az ajtók használata vallási szimbólum, színük, a kék egyházi szín, megalkotásuknál a legjobb magyar ékszerészek, bronzöntők, asztalosok segítségét vettem igénybe" - mondta Havadtőy Sámuel.

Az alkotás része egy kisfilm is, amelyben a magyar kulturális élet ikonjai szintén a mű tíz fejezetéből mondanak el egy-egy hozzájuk közel álló mondatot.