Különleges régészeti leletanyag került elő a József főhercegi palota újjáépítése során

Több különleges lelet, köztük egy majdnem egészben megmaradt török kori rézkancsó, Mátyás király ezüstdénárja, valamint értékes kerámia- és üveganyagok kerültek elő a régészeti feltárás során a budavári Szent György téren újjászülető József főhercegi palota építésekor - tájékoztatta a Várkapitányság csütörtökön az MTI-t.

A közlemény szerint a régészek fellelték azt a lejárót is, amely egy természetes sziklabarlangból kialakított pincébe vezetett. A helyiséget feltehetően a középkorban használták, majd a török korban megszüntették és betöltötték.

Ahogyan olvasóinkat több alkalommal is tájékoztattuk, újjászületik József főherceg egykori palotája a Budavári Palotanegyedben. A Szent György téren található épület kivitelezésének első ütemét a Magyar Építő Zrt. 2021 júliusában kezdte meg. A palotát a Nemzeti Hauszmann Program keretében építik újjá, a Várkapitányság megbízásából.

A palota épülete kulturális, turisztikai és irodai funkciókat lát majd el vegyesen. A tervek szerint ismét látogatható lesz a főhercegi palotához tartozó kert és a neoreneszánsz stílusban épült egykori istálló is.

Egy a török hódoltság óta betemetett lejáratból került elő a gazdag és különleges leletanyag

Az újjáépítés megkezdése előtt az ilyenkor szokásos eljárásnak megfelelően, a régészeti feltárással indultak a munkálatok. A feltárást a Várkapitányság megbízásából a Budapesti Történeti Múzeum régészei végezték. Mint az a közleményből kiderült,

az egykori főhercegi palota középkori telkek helyén épült, és bár felmenő falai nem maradtak meg, a pinceszint egyik fala alatt lejárót találtak a szakemberek.

A természetes sziklabarlangból kialakított pincébe vezető lejáratot feltehetően a középkorban használták, majd a török korban megszüntették és betöltötték törmelékekkel, feleslegessé vált használati tárgyakkal. Ebből a helyiségből került felszínre egy igen gazdag és különleges leletanyag:

Többek között az itt talált ritkaságok közé tartozik egy majdnem egészben megmaradt, csapott oldalú török kori rézkancsó, illetve egy hasonló darabhoz tartozó rézfedő, de a szakemberek nagy mennyiségben találtak a csőrében gyűrűt tartó hollóval díszített érmeket is.
 

Egy törökkori ékszer töredéke is előkerült a feltárások során

A közlemény szerint a gazdag kerámiaanyagból (talpastálak, egész kiöntőcsöves korsók, fajansz és porcelán csészék) említésre méltó egy szintén egyben fellelt, kívül-belül mázas kerámiakorsó, amelyből feltehetően vizezett bort ittak. Zöld színe a korban használt ólommázra utal, ez biztosította, hogy a folyadék ne szivárogjon át a cserépedény falán.

Egy törökkori üvegkarperec töredékét is megtalálták a régészek, ami az üveg sérülékenysége miatt szintén kiemelten jelentős felfedezésnek számít, hiszen ritka az ilyen nagy darabban fellelt ékszer. A leletanyagban azonosítottak egy táblajátékhoz tartozó, állati csontból készített kelléket is, amelyet kifúrtak és ólommal öntöttek ki - ezt feltehetően dobókockaként vagy figuraként használták.

A leletanyag legfontosabb elemeit az érdeklődők élőben is megtekinthetik a Középpontban a középkor című kiállításon, amely december elején nyílik meg a Budavári Palotában lévő Budapesti Történeti Múzeum - Vármúzeumban - közölte a Várkapitányság.

A palotában jelenleg már a szerkezetépítési munkálatok zajlanak, amelyek várhatóan 2023. tavaszára fejeződnek be.