Az első lámpákat még kézzel állították, és ez a rendszer a 60-as évek automata elterjedéséig meg is maradt.
1928-tól kezdődően szinte a teljes pesti belvárost ellepték a forgalomirányító lámpák. A villanyrendőr elnevezés nem véletlen, mivel ezekhez a jelzőlámpákhoz még valóban kellett rendőr.
Az első villanyrendőrt 1926-ban helyezték üzembe az EMKE csomópontnál.
Ennél a rendőr még a kereszteződés közepén állt, a feje fölött lógott a kötelekkel a környező házakra függesztett jelzőlámpa, amelyet egy lelógó rúd elforgatásával tudott állítani.
A rendszer azonban nem volt hatékony, mivel minden kereszteződéshez külön ember kellett, és a nappali műszakkal végző rendőr magával vitte az állító botot. A lámpát ugyanis csak nappal használták, azonban a kereszteződéseknél este is volt rendőr, aki viszont kézjelekkel irányította a forgalmat. Ez számos zavart okozott, hiszen az esti sötétben a rendőrt nehezebb volt észrevenni.
Az oszlopra szerelt első lámpát 1938-ban helyezték el Budapesten a Szent István körúton, de ezt is még kézzel állították át. A kézi állítás Magyarországon egészen az 1960-as évekig megmaradt, az automata rendszerek ezután kezdtek csak terjedni.
Egészséges beltéri levegő ablaknyitás nélkül… Igényvezérelt gépi szellőztetéssel energiamegtakarítás mellett érhető el a tiszta, beltéri levegő.