2020.11.30, Hétfő

Hirdetés

Egyre több nem vallásos gyermek jár hittanra

MTI

2017.03.06. 16:08

Az állami iskolákban a kötelező etika helyett hittant is lehet választani, amit sokan meg is tesznek, de a beiratkozott gyerekek gyakran nem hívő családból érkeznek. Az egyes egyházak más-más úton igyekeznek kezelni a kihívást és a benne rejlő lehetőséget.

Hirdetés

A kötelező etika- és a helyette választható hit- és erkölcstanoktatást az állami iskolákban 2013-ban vezették be felmenő rendszerben. Az akkor 1. és 4. osztályban meghirdetett tantárgy a 2016-2017-es tanévre már mind a nyolc osztályban kötelező. A három történelmi keresztény egyház tájékoztatása szerint az állami iskolákban a kötelezően válaszható hit- és erkölcstanoktatás keretein belül 185.458 gyermek jár katolikus hittanra, 75.380 reformátusra és mintegy 11.500 evangélikusra.

Az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye felméréséből kiderült, hogy ezeknek a gyerekeknek a harminc százaléka nincs megkeresztelve, további ötven százalékuk pedig az egyházhoz aktívan nem kötődő családban nevelkedik. A Magyarországi Evangélikus Egyház hitoktatásban résztvevő lelkészei szerint az arány náluk is hasonló: az evangélikus hittanra beíratott gyermekek nagyjából harmada nem megkeresztelt, másik harmada pedig olyan családból jön, amely rendelkezik ugyan valamiféle evangélikus háttérrel, de nem gyakorló evangélikus. Kodácsy-Simon Eszter, az Evangélikus Hittudományi Egyetem Valláspedagógia Tanszékének vezetője szerint az arány településtípusonként erősen eltérő, a nagyvárosokban sokkal több a vallástalan vagy a vallását nem gyakorló család, mint a falvakban.

 

Egyszerre evangelizációs lehetőség és nagy kihívás

Kató Csaba, a főegyházmegye Hitoktatási Felügyelőségének szakmai vezetője elmondta: a nem vallásos szülők döntése és bizalma egyszerre megtiszteltetés, evangelizációs lehetőség és olyan kihívás, amely egészen új szemléletet kíván a hitoktatóktól. Szerinte a most felnövő generációnak már a nagyszülei sem jártak hittanra, tehát lassan eltűnik a korábban ismert jelenség, hogy a szülők a nagymama kérésére járatták a gyermekeiket hittanra. Ugyanakkor a hagyomány, hogy ehhez vagy ahhoz az egyházhoz tartozik a család, megmaradt akkor is, ha nem járnak templomba. A családi és kulturális indíttatás mellett egyre erősebb a spirituális érdeklődés és ezzel együtt az egyházak iránti érdeklődés is.

Papp Kornél, a Magyarországi Református Egyház zsinatának oktatási irodavezetője kiemelte: „vitathatatlan, hogy 2013 óta a társadalom szélesebb szegmensével találkozhatunk, mint azelőtt.” A délelőtti, iskolai időszakban könnyebb elérni a gyermekeket, mint délután, amikor a hittannak a hegedűórával vagy a dzsúdóval kell versenyeznie. A reformátusok körében ugyanakkor tapasztalataik szerint létezik az ellentétes tendencia is: a szülők az etikaoktatást választják az iskolai hittan helyett. Ez azokon az aprófalvas településeken jellemző, ahol a gyülekezeti élet erős, de a gyerekek nem helyben, hanem a közeli városban járnak iskolába. Ilyenkor a gyülekezeti hittanra járatják gyermekeiket a szülők, hogy ne szakítsák el őket a közösségtől, az iskolában pedig az etikát választják.

 

Az iskolai hittan legtöbbször nem vezet el a templomi közösségbe

Az iskolát összekötni a templommal, vagyis hogy az iskolában hittant tanuló gyermekek a templomi közösségnek is tagjaivá váljanak, mindhárom egyház számára komoly kihívás. Kató Csaba szerint befogadóbbá kell tenni a plébániai közösségeket. Legalább ilyen fontos továbbá, hogy kapcsolatot találjanak a szülőkkel, és segítsék őket a gyermeknevelésben. Fontos találkozási pontok lehetnek az ünnepek.

Kató Csaba szerint a hit- és erkölcstan elszívó ereje Budapesten jobban érződik. Egyrészt mert itt nagyon erős volt a plébániai hitoktatás, másrészt a fővárosban sokkal nehezebb megoldani a gyermekek eljuttatását a plébániára, mint falun, ahol egymás mellett van az iskola, a templom és a kocsma. Mindemellett a katolikus iskolák sokkal több gyermeket vonnak el a plébániákról, mint a választható hit- és erkölcstan.

A református egyház adatai szerint a gyülekezeti hittanra járók száma 2013 óta évente 12-14 ezerrel csökken, ezzel párhuzamosan a kötelezően választható hittanra 17-20 ezerrel többen járnak, vagyis összességében évente 5-6 ezer gyermekkel többet érnek el.

Az evangélikus szakember pedig hangsúlyozta: „érzékeljük a problémát, de nagy hibának tartanánk a hit- és erkölcstanoktatás értékét a gyülekezeti hittan fényében lemérni.” Van olyan gyülekezet, ahol csökkent a hittanosok száma, de megnőtt a fiatalok száma a gyülekezet más alkalmain. Sok szülő nem akarja kétszer hittanórára járatni a gyermekét, de a fiataloknak szóló gyülekezeti programokra szívesen elküldi, ha vannak.

Országosáltalános iskolásokegyházhittan