A 2023/2024-es tanév őszi vizsgaidőszakáig az eddigi követelmények szerint zajlanak majd az érettségik.
Megújulnak az érettségi általános vizsgakövetelményei 2023-tól: még nagyobb szerepe lehet a vizsgákon a tanulói kreativitásnak, problémamegoldó készségnek - tájékoztatta az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) kedden az MTI-t.
A jelentésből kiderül, a kormány módosított egyes köznevelési tárgyú jogszabályokat. Az érettségi vizsgakövetelmények felülvizsgálatával folytatódik a köznevelésben a tartalomszabályozás felülvizsgálata és megújítása.
A leglényegesebb, széles körben egyeztetett változásnak azt nevezték, hogy - a 2020-ban közzétett új kerettantervek módszertani megközelítéséhez illeszkedve -
több vizsgatárgynál előtérbe kerül a kreativitást és az önálló problémamegoldást igénylő értékelési formák - például a projektmunka - alkalmazása, és az egyes vizsgatárgyak struktúrája ennek megfelelően módosul.
Az általános vizsgakövetelmények (a vizsgák célja, formája, időtartama, számonkérési formái) továbbra is az érettségi vizsgaszabályzatról szóló kormányrendeletben jelennek meg. A részletes vizsgakövetelmények pedig tavasszal, további egyeztetések után tárcadokumentumként lesznek elérhetők a minisztérium, illetve az Oktatási Hivatal honlapján - közölték.
A módosított szabályok felmenő rendszerben lépnek életbe, a 2023/2024-es tanév őszi vizsgaidőszakáig az eddigi követelmények szerint zajlanak majd az érettségik, a módosításnak tehát semmilyen hatása nem lesz az idei vizsgákra - hangsúlyozták.
A rendeletmódosítás részeként a kormány az Oktatási Hivatalt jelölte ki a jelnyelvoktatói névjegyzéket vezető hatóságként, valamint módosulnak a tankönyvi eljárásokkal kapcsolatos határidők, ezáltal egyszerűsödik az eljárás - ismertették.
A koronavírus-járványra tekintettel azoknak, akiknek 2022-ben már kötelező lett volna a Pedagógus II. minősítési eljárásban való részvétel, egy évvel kitolódik a minősítés határideje - áll a tárca közleményében.
Környezetbarát gyárral erősít a német ZF Chassis Modules.